KultúraSzerző: magyarnemzet 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az intézmény az elmúlt csaknem negyedszázad során komoly nemzetközi elismerést vívott ki magának.
Máthé Áron történész számára személyesen is különleges jelentőségű az Andrássy út 60. szám alatti intézmény, hiszen, mint lapunknak elmondta, „A Terror Háza Múzeumban kezdtem a pályámat, részt vettem az állandó- és az időszaki kiállítások létrehozásában.” A történész szerint ezért is fontos felidézni, hogy az intézmény nem pusztán egy budapesti múzeumként működött az elmúlt évtizedekben, hanem egy szélesebb közép-európai szellemi hálózat fontos része lett.
Meg kell nézni, hogy kik kapcsolódtak valahogy az intézményhez, illetve kik vettek részt a konferenciákon
– hangsúlyozta Máthé Áron. A névsor önmagában is jelzi a Terror Háza nemzetközi beágyazottságát: Zbigniew Brzezinskitől, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójától kezdve Észtország miniszterelnökéig, Mart Laarig és a Cseh Kötársaság második elnökéig, Václav Klausig, valamint Karol Sauerlandtól Ernst Nolteig, Gabriel Andreescutól Filep Máriáig és Vlagyimir Bukovszkijig számos jelentős gondolkodó és közéleti személyiség fordult meg az intézmény programjain.
A történész szerint a múzeum hatása ráadásul messze túlmutatott Magyarország határain. Különösen fontos példaként említette Lengyelországot. Mint mondta, amikor Maciej Szymanowski múzeumi ötletek iránti körutazásra indult, a Terror Háza Múzeum meglátogatása után azzal tért haza, hogy „nem kell tovább keresni, itt a minta”. Máthé Áron szerint
ezt követően „elindult a lengyel múzeumi boom, ami ma is tart.”
A Terror Háza 2002-es megnyitása óta a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó emlékezőhelyévé, múzeumává vált. Az intézmény állandó kiállítása a magyarországi nyilas és kommunista diktatúrák történetét mutatja be, egymás mellett érzékeltetve a két totalitárius rendszer természetét és az általuk okozott károkat. A múzeum saját meghatározása szerint az 1944 és 1990 közötti diktatúrák működését, valamint a szabadságért és Magyarország függetlenségéért szenvedő áldozatok történetét mutatja be. Máthé Áron szerint éppen ezért az intézmény legfontosabb szellemi örökségét nem lehet egyszerűen átértelmezni.
A Terror Háza Múzeum alapvető üzenete, hogy a totális diktatúrák egy tőről fakadnak és rosszak – ezt nem lehet felülírni
– fogalmazott a történész.
Mint ismert, az intézmény működésében új korszak kezdődött: a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterének bejelentése szerint megszűnt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum Széchenyi-díjas főigazgatójának megbízatása. Ezzel egy időben az intézmény ideiglenesen bezárja kapuit, amíg a kiállítás tartalmi „átvilágítása”, valamint a kapcsolódó jogok tisztázása le nem zárul.
A változás egy több mint két évtizedes intézményi korszak lezárását jelenti, de remélhetően nem a Terror Háza történetének végét. A múzeum közlése szerint 2002 és 2026 között több mint nyolcmillió látogató kereste fel az intézményt, amely az évek során konferenciák, könyvek, kiadványok, emlékévek, képzési programok, valamint állandó és időszaki kiállítások százait valósította meg.
Napi