Csütörtökön fogja bemutatni az Európai Bizottság a Kids Act-re keresztelt javaslatát, amiben korlátozná a közösségi oldalak, a videójátékok, valamint az ún. AI társak elérhetőségét a 18 éven aluliak számára, valamint komoly kötelezettségeket írna elő ezen platformoknak, hogy minél jobban védjék ezek negatív hatásaitól a kiskorúakat – számol be róla többek között az Euronews.

Az Európai Unióban több tagállam régóta követeli, hogy a függőséget okozható közösségi oldalakról, valamint videóplatformokról uniós szintű szabályozásról döntsenek, amire az Európai Parlament is már több állásfoglalásában felhívta a Bizottság figyelmét – a Parlament ráadásul ezen a héten hozza nyilvánosság egy újabb jelentést a közösségi oldalak fiatalokra gyakorolt negatív hatásairól.

Miután eddig uniós szintű szabályozás nem – vagy csak részlegesen – volt, ezért sok tagállam saját maga kezdett el kidolgozni ideiglenesnek szánt korlátozásokat, amikben korlátozták a közösségi oldalak elérhetőségét bizonyos életkor alatt – Görögországban például a 16 év, míg Ausztriában a szövetségi kormány egy idén bemutatott stratégia alapján 14 év alattiak számára korlátozná az ilyen oldalak elérését.

Most ezek helyett jöhet az uniós megoldás, amelyről az elkészített javaslatát az Európai Bizottság részleteiben csütörtökön fog bemutatni, azonban az uniós intézmény elnöke, Ursula von der Leyen vélhetően már szerdán az Európai Parlamentben elmondott beszédében újabb részleteket árulhat el róla, miután a leendő szabályozást már tavaly is felvetette.

Tizenöt év alatt csak szülői felügyelettel, de tizennyolc év alatt is korlátoznák a közösségi oldalak elérését

A most kiszivárgott javaslattervezet szerint a gyermekek mentális egészsége érdekében korlátoznák az olyan platformokat mint a TikTok, az Instagram, de az kitér olyan platformokra is mint a YouTube, a videójátkok, vagy az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált ún. AI társakra – utóbbi olyan mesterséges intelligenciával működő chatprogramokat takar, ami társaságot kíván a felhasználók számára.

miközben a platformok számára is komoly kötelezettségeket írna elő – például megszüntetné az addiktív kezelőfelület-kialakítást, valamint előírná a platformoknak a felhasználók korainak ellenőrzését is, ahogy a gyermekek mentális és fizikai épségét veszélyeztető tartalmakat korlátozniuk kell. Ezek megszegése esetén pedig komoly bírságokat szabhatnának ki a hatóságok.

A javaslattervezet szerint – ami egyrészt még csütörtökig, a hivatalos bejelentésig is változhat, másrészt arról még majd az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) is meg kellene egyeznie – az alábbi módon korlátoznák ezen platformokat életkor szerint:

• három éves korig egyáltalán nem lehetne használni az ilyen felületeket;
• három és tizenhárom év között szülői felügyelettel lehetne őket használni, viszont a platformok kizárólag gyermekbarát tartalmakat mutathatna számukra;
• tizenhárom és tizenöt éves kor között korlátozott hozzáférésük lehetne a közösségi oldalakhoz és videómegosztó oldalakhoz, továbbra is szülői felügyelet mellett;
• tizenöt és tizennyolc év között pedig ugyanúgy szigorú gyermekvédelmi előírások lennének érvényben, viszont immáron szülői felügyelet nélkül is használhatnák az applikációkat a kiskorú felhasználók.

Ezek a korlátozások pedig a már most létező felhasználókra is vonatkoznának. Az életkorellenőrzéshez pedig vagy az erre kialakított – és jelenleg még közel sem tökéletesen működő – uniós életkorellenőrző alkalmazást, vagy pedig a különböző tagállamokban erre kialakított megoldásokat kellene a platformoknak használni.

Komoly változások jönnének a közösségi oldalak kezelőfelületein

A javaslatban előírják azt is, hogy ezen platformoknak miként kellene módosítaniuk a jelenlegő kezelőfelületeiket, illetve algoritmusaikat. Például az olyan addiktív megoldásokat, mint a videók automatikus lejátszása, a végtelen görgetés, vagy nem valódi értesítések (például, hogy régóta nem használtad az appot, nézd meg, mi történik azon) betiltanák, ahogy a gameificationt, és a különböző jutalmazási mechanizmusokat is.

Továbbá lenne egy automatikus időkorlát, amennyi ideig a felhasználók egy nap használhatnák az adott platformot, valamint

– ezzel próbálván ellehetetleníteni azt, hogy a felhasználók túlzottan elmerüljenek az adott platformon elérhető tartalmakban, vagy azon belül is egy szűk témában. Ez amiatt is fontos, mert több kutatás is bemutatta, hogy TikTok és hasonló elven működő Meta Reelsek a tinédzserek számára gyakran mentális egészségüggyel foglalkozó tartalmakat mutatnak, amik pár órányi görgetés után a jószándékú tanácsoktól eljut akár az öngyilkosságot normalizáló, akár népszerűsítő tartalmakig.

Hogy mindezeket a közösségi oldalak, videómegosztó oldalak és online videójátékok betartsák, az Európai Bizottság előírná, hogy egy új funkciókat vezetnének be, ahhoz a Bizottság engedélyére lenne szükség. A platformok hatósági vizsgálatának a költségét pedig a platformokra terhelnék.

Ugyanekkor mindez még csak egy több uniós ügyekkel foglalkozó lapnak kiszivárogtatott javaslattervezet, ami mint fentebb is felhívtuk rá a figyelmet, akár a csütörtöki hivatalos bemutatásig is változhat.

Ahhoz, hogy ezek a javaslattervezetben lefektetett szabályok életbe lépjenek, ahhoz a két társjogalkotó intézménynek, az Európai Parlamentnek és a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) is meg kell szavaznia, azaz nem egyik napról a másikra fog életbe lépni a Bizottság javaslata.

(Borítókép: Egy nő telefonozik az utcán 2026. szeptember 12-én. Fotó: Edward Berthelot / Getty Images)