A feljelentések és egyéb, birtokunkba jutott dokumentumok a tavaszi közgyűlés lebonyolítását számos ponton megkérdőjelezik, és a feljelentők szerint azt támasztják alá, hogy a közgyűlés összehívása, lebonyolítása, valamint a meghozott döntések a törvényességi és a civil jogszabályok követelményeinek sem feleltek meg. A feljelentést hat ember tette meg az elmúlt hetekben, egymástól függetlenül. Információink szerint több mint 120 egyesület is hasonló állásponton van a jelenlegi elnök tavaszi közgyűlésen alkalmazott lebonyolítási módjával kapcsolatban. Igazságügyi szakértői vélemény is rendelkezésre áll az üggyel kapcsolatban, így Mészáros János sportvezető fontos ügyben került a hatóságok elé.

A lapunknak nyilatkozó K. Tibor karateedző több dokumentumot is eljuttatott szerkesztőségünknek – amelyekből az derül ki, hogy a Magyar Karate Szakszövetség elnökét, Mészáros Jánost a feljelentők és számos, a sportágban tevékenykedő sportszakember azzal vádolják, hogy az idei tisztújító közgyűlést – amelyen a feljelentők szerint jogszerűtlenül szavaztak ismét bizalmat Mészárosnak – jogilag erősen manipulálták, a tagszervezetek elől a közadatokat eltitkolták és elzárták, többszöri írásbeli és szóbeli megkeresésre pedig megtagadták azok kiadását. Ezenfelül a szakszövetségen belüli gazdasági visszásságokat, a költségvetés átláthatatlanságát és a szabályzatok eltűnését is sérelmezik a feljelentők.

A karatesportágon belüli sportszakemberek állításai szerint mindezt nem csupán kifogásként fogalmazták meg: a hatóságoknak a feljelentés mellett az általuk összegyűjtött bizonyítékokat is átadták a Teve utcai rendőrkapitányságon.

A feljelentők a rendelkezésükre álló dokumentumokat, szakértői véleményeket és tanúvallomásokat átadták a hatóságoknak. Ezekben a dokumentumokban arról írnak, hogy a Magyar Karate Szakszövetség által megtartott tisztújító közgyűlés lebonyolítása során súlyos törvénytelenségek és törvényességi aggályok merültek fel, amelyek a feljelentők szerint a közgyűlés, valamint az ott meghozott határozatok törvényességét is megkérdőjelezik.

A dokumentumok tartalmát és részleteit a hatósági nyomozás esetleges akadályozása miatt nem hozhatjuk nyilvánosságra.

A sportszakember és több tagszervezet képviselője is megerősítette szerkesztőségünknek, hogy eredménytelenül próbálták kérni, hogy a közgyűlésen kerüljenek bemutatásra azok a meghatalmazások, amelyek alapján egyes személyek több tagszervezet képviseletében, esetenként több tucat szavazattal rendelkeztek, és vettek részt a közgyűlés szavazásán és a döntések meghozatalában. A meghatalmazások megtekintését a vezetés megtagadta mindenki számára, így azok jogszerűsége és érvényessége a tagszervezetek számára nem volt ellenőrizhető. A meghatalmazással történő szavazás szabályait jogszabály rendezi, ezért annak ellenőrizhetősége kiemelt jelentőségű jogi szempontból.

Az alapszabállyal ellentétesen a jegyzőkönyvet nem 15 napon belül, hanem több mint 40 nap után adták ki a tagszervezeteknek, ezzel a feljelentők szerint megakadályozva a jogszabályban biztosított 30 napon belüli bírósági jogorvoslat lehetőségét. Több jogász és gyakorló bíró szerint a tisztújító közgyűlés lebonyolítása nem felelt meg a jogállamiság, a jogszerűség és az átláthatóság alapvető követelményeinek. A feljelentők szerint nem volt biztosítva a jogorvoslati lehetőség a tagszervezetek számára, ezért a közgyűlésen meghozott döntések törvényessége megkérdőjelezhető.

A feljelentők és több mint 120 egyesület képviselője a rendelkezésükre álló valamennyi törvényes jogorvoslati lehetőséget igénybe fogják venni, hogy a bíróság vizsgálja ki a közgyűlés jogszerűségét, és biztosítsa a szervezet törvényes, átlátható és demokratikus működését.

Mészáros elnök tevékenysége túlmutat a karatesportágon. Az interneten, a NAV oldalán és a cégbíróság oldalán is elérhető beszámolók és közadatok szerint az elmúlt években a Magyar Karate Szakszövetség központi (állami) költségvetési támogatása – értsd: adófizetői forintok – elérte a 3 779 440 000 forintot, ami azért érdekes, mert más, eredményeikben kimagasló sportágak a töredékét sem kapják. Van olyan olimpiai sportág, ahol szakági világbajnokság rendezésére 11 millió forintot sem adtak a központi költségvetésből. K. Tibor reméli, hogy a jövőben magas beosztású vezetők, mint Mészáros János, a Nemzeti Versenysport Szövetség – a nem olimpiai sportágak köztestülete – élén ne tudjanak saját hatáskörükben, sportszakmai indokokra hivatkozva előnyhöz juttatni egy általuk vezetett szervezetet, különösen akkor, ha az általuk betöltött vezetői pozíció legitimitása megkérdőjelezhető.

Az ügyben megkerestük az érintettet, Mészáros János elnököt. Amennyiben reagál, frissítjük cikkünket.

(Borítókép: Mészáros János, a Magyar Karate Szakszövetség elnöke 2023. október 27-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)