A cég friss hazai kutatása szerint az aktív befektetők társadalmi bázisa jelentősen kiszélesedett. A korábban elterjedt sztereotípiákkal ellentétben a befektetők legnagyobb csoportja havi nettó 300 és 500 ezer forint közötti összeget keres, több mint felük pedig félmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodik.

Emellett közel negyedük teljes megtakarítása nem éri el az egymillió forintot.

Bár a férfiak, a diplomások és a budapestiek továbbra is felülreprezentáltak, a megtakarítók ma már jövedelmi szinteken, régiókon és korosztályokon átívelő csoportot alkotnak.

A magyarok befektetői attitűdjét alapvetően az óvatosság jellemzi. A megkérdezettek több mint fele a biztonságot részesíti előnyben a magasabb hozammal szemben, és csupán elenyésző kisebbségük vállalna nagyobb kockázatot. Leginkább nem a piaci ingadozásoktól, hanem a pénzük lassú értékvesztésétől tartanak, az infláció miatt a válaszadók közel fele aggódik.

A tényleges megtakarítási szokások azonban éles ellentétben állnak ezzel a félelemmel. A felmérés résztvevőinek háromnegyede folyószámlán, kétharmada pedig készpénzben is tart lekötetlen összegeket, vagyis olyan formában, amely a leginkább kitett az inflációnak. Ezzel szemben a hosszabb távon reálhozamot biztosító eszközök – mint a részvények, a befektetési alapok vagy a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) – jóval kisebb arányban szerepelnek a portfóliókban. Mindeközben a lakossági befektetők több mint nyolcvan százaléka maga kezeli a vagyonát, ám csupán harmaduk tartja magát tapasztaltnak, így a többség megfelelő magabiztosság nélkül hoz önálló pénzügyi döntéseket.

A hazai piac ugyanakkor átalakulóban van. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások vagyonán belül a befektetési alapokban tartott összeg már meghaladta az állampapírokét, és az értékpapírszámlák száma is átlépte az egymilliós határt.

A hatékonyabb vagyonépítést elsősorban a pénzügyi ismeretek hiánya fogja vissza. A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötéves távon elérhető adómentességével például a hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezők kevesebb mint fele van tisztában, míg a tízmillió forint feletti vagyonnal bírók körében ez az arány már meghaladja a nyolcvan százalékot. Hasonló az alacsony költségű, diverzifikált ETF-ek helyzete is, hiszen ez a legkevésbé ismert befektetési forma a hazai piacon, és a megtakarítók negyede még csak nem is hallott róla. Ahol viszont felmerül a portfólió átrendezése, ott jelentősen megnő az érdeklődés ezen eszközök iránt, ami arra utal, hogy a szélesebb körű elterjedésüket nem az elutasítás, hanem pusztán a tájékozatlanság akadályozza.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.