GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az Európai Parlament kedden a karbon-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) vészfékklauzulájának törlése mellett döntött. Ez várhatóan újabb konfliktust szül a tagállamokkal, amelyek továbbra is ragaszkodnak az intézkedések felfüggesztési lehetőségének megtartásához – számolt be a Reuters.
A 2025. január 1-jén hatályba lépett CBAM az acél, a műtrágyák és több más termék importjára vet ki szén-dioxid-kibocsátási díjat azzal a céllal, hogy a külföldi áruk ne élvezhessenek tisztességtelen előnyt a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt fizetésre kötelezett európai gyártókkal szemben. Az Európai Bizottság tavaly javasolta a vészfékmechanizmus beépítését, amely
súlyos és előre nem látható körülmények esetén lehetővé tette volna a szén-dioxid-díj ideiglenes felfüggesztését.
A kezdeményezés mögött elsősorban Franciaország állt, amely a műtrágyaimportra vonatkozó teher felfüggesztésével szerette volna csökkenteni a gazdálkodók terheit.
A képviselők kedden a záradék törlését szavazták meg, és a felfüggesztési opció helyett azt javasolták, hogy a határkiigazítási díjból származó bevételeket az áremelkedés által leginkább érintett iparágak kompenzálására fordítsák. A tagállamok ezzel szemben meg akarják tartani a díj felfüggesztésének jogát arra az esetre, ha az érintett termékek ára hat hónap alatt több mint 50 százalékkal megugrik. A végleges szabályozásról most kezdődnek az intézményközi tárgyalások a Parlament és a tagállamok között.
A jogalkotók emellett a CBAM hatályának kiterjesztéséről is döntöttek: az új tárgyalási alapot képező szöveg szerint a jövőben a mosógépekre és az autóalkatrészekre is vonatkozna a szabályozás.
Az alumíniumszektor tekintetében két fontos módosítást is megszavaztak. Egyrészt a határkiigazítási díjat az eddigi 50 tonnás küszöbérték helyett már az 5 tonnás szállítmányoktól alkalmaznák, megakadályozva, hogy az autóipari, építőipari és napelemgyártási célú, nagy értékű, de kis tömegű alumíniumalkatrészek importja megkerülhesse a rendszert. Másrészt kiterjesztenék a teherviselést a fogyasztás utáni alumíniumhulladékra is, amelyre a jelenlegi szabályozás nem terjed ki.
Az európai alumíniumipar képviselői ugyanis attól tartottak, hogy a külföldi beszállítók a hulladékalapú gyártás növelésével kijátsszák a CBAM-ot, és ezzel árelőnyhöz jutnak az európai termelőkkel szemben.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images