SportSzerző: nemzetisport 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az esemény előtti The Day Before programsorozattal együtt négy napon át tartó atlétikai világdöntő megpróbált valami újat mutatni – ez nagyrészt sikerült is.
Háromszor három óra tömény izgalmat ígértek a budapesti atlétikai világdöntő szervezői. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség azzal a céllal hozta létre a nálunk debütáló legújabb bajnokságát, hogy eldöntse, ki a bajnokok bajnoka. Ehhez kiválasztott 28 versenyszámot, amelyeknek a résztvevői között 10 millió dollárt osztott szét.
Az izgalmas versenyek garantálva voltak, hiszen azok a sztárok, akik nem voltak sérültek ezekben a számokban, kivétel nélkül eljöttek Budapestre. Nem is okoztak csalódást az olyan ikonok, mint a nyár végére magára találó, Budapesten a világ idei legnagyobb (magas)ugrásával, 237 centivel diadalmaskodó Gianmarco Tamberi.

„Hihetetlen este volt. Nagyszerű emlékekkel tértem vissza Budapestre a 2023-as világbajnokság után, izgatottan vártam a versenyt, tudva, hogy csodálatos helyen ugorhatok. Benne volt a fejemben, hogy legutóbb a közönség mennyire hajtani tudott engem, hogy átlépjem a korlátaim, a szurkolók most még jobban segítettek. A szabadtéri szezont a 14. helyen kezdtem a világranglistán, úgyhogy ezt nyugodtan nevezhetjük visszatérésnek. Nehéz év volt, rengeteg megpróbáltatással, a 237 centis ugrásom érzésre az elmúlt tíz év legjobbja volt” – fogalmazott a magasugrás bajnoka.
Az olasz közönségkedvenc vasárnap szokás szerint egymaga megcsinálta a show-t, ismét megmutatva, hogy miért ő a sportág történetének egyik legszínesebb karaktere. Ha már a színek szóba kerültek, azokból bőven voltak a látványos fényjátékoknak köszönhetően, amelyek még extravagánsabbá tették a világdöntő megjelenését.
Ugyan az előzetes ígéretekből az végül nem valósult meg, hogy a pályának csak az a része lesz megvilágítva, ahol éppen esemény zajlik, a led- és neonfények közepette csillogtak a sportolók. Talán az egyetlen igazi kritika az ügyességi versenyszámok főszereplőitől jött a nemzetközi szövetség felé. A magyar csapat legjobbja, a kalapácsvetésben másodikként záró Halász Bence sem tartotta szerencsésnek, hogy két sorozatból kell kihozni a legtöbbet, hogy aztán újabb egy-egy kísérleten múljon a siker.
A hangulatra nem lehetett panasz, még a legnagyobb szupersztárok is áhítattal beszéltek a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ közönsége által teremtett légkörről. Ebben persze semmi újdonság sem volt azoknak a versenyzőknek, akik a 2023-as világbajnokságon már jártak itt. A világdöntő mindhárom estéjén telt ház volt, ez összesen több mint 61 000 nézőt jelent.
A helyszínen az olyan különlegességek, mint a feketére festett fű és pálya körüli borítás, vagy a rózsaszínű homok az ugrógödörben mind-mind jól mutattak, a sztárokat ezek a trükkök még jobban kiemelték és rivaldafénybe helyezték. A tévénézők is újfajta grafikákat, esélylatolgatásokat kaptak, a háromszor három órában pedig tényleg csak minimális üresjárat volt. A legtöbbször az a terv is megvalósult, hogy egyszerre csak egy esemény zajlik majd a küzdőtéren. A levegő is szikrázott, és nem csupán a csúcsteljesítmények miatt: az abszolút bajnoki trófeáját minden nyertes egy különleges, csillag formájú pódiumról vehette át, a háttérben valóban szikrát szórtak az erre kihelyezett gépek.
A 10 millió dollár összdíjazásból a győztesek 150 000 dollárral részesültek, ez a sohasem látott nagyságú pénzdíj külön motivációt adott a résztvevőknek. Mivel a sportolóknak ez az állásuk és a versenyzés a megélhetésük, a magas pénzdíj mindenképp a világdöntő történetének folytatása mellett szól. A következő eseményre két év múlva kerül sor, a helyszín egyelőre kérdéses. Ami biztos, Budapest ismét bizonyított, kezdve a nézők által teremtett telt házas hangulattól a szervezők kiemelkedő munkájáig. A csúcsatlétika és a rajongók is egyértelműen otthon érzik magukat ebben a három éve átadott, hipermodern létesítményben – 93 országból érkeztek, hogy megnézzék a tűzijátékkal véget érő hétvégét.
„Az atlétika jelentős változáson ment keresztül ezzel az eseménnyel és nagyon örülök, hogy mindezt Budapesten valósíthattuk meg. Fantasztikus munkát végzett a helyi szervezőbizottság. Alig várom, hogy további eseményeket hozzunk ide" – ezt Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke mondta.
A magyar atléták közül hatan egyéniben mutathatták meg magukat, és a két mixváltónk is rajthoz állhatott az eseményen – a 4x100-as egységünk országos csúcsot is futott. Molnár Attila döntőbe jutása 400 méteren bőven volt olyan emlékezetes, mint Armand Duplantis vasárnapi záró éneklése.
| A 2020-as években látottakat figyelve semmi meglepetés sincs abban, hogy a legjobb amerikai atléták mennyire uralták a világdöntőt. Az Egyesült Államok még úgy is népes, szupersztárokkal teli csapattal érkezett meg a magyar fővárosba, hogy a világdöntő showmanje, Noah Lyles sérülés miatt csak a díszpáholyban tette tiszteletét, Sydney McLaughlin-Levrone pedig gyermekáldás miatt a teljes szezont kihagyta. Ha lettek volna érmek a világdöntőn – „csak” abszolút bajnoki trófea és 10 millió dolláros nyereményalap volt –, akkor a megszerezhető 84 éremnek egy híján az egyharmada, azaz 27 került volna az amerikai atléták nyakába. A 28 versenyszámból 10-et is megnyertek, Melissa Jefferson-Wooden és Kenneth Bednarek duplázott a sprintszámokban, a 4x100-as és a 4x400-as vegyes váltó is sikeres volt, a rövid gát két világrekordere, Masai Russell és Ja’Kobe Tharp sem talált legyőzőre, 400 m gáton Jasmine Jones diadalmaskodott. Az ügyességi számok képviselői közül meglepetésre csak a rúdugró Sandi Morris tudott nyerni. A hét második és a tíz harmadik hely szintén elképesztő mennyiség. Az amerikaiak után a britek szerezték meg a legtöbb érmet, hatot, és rajtuk kívül csupán Olaszország volt képes egynél több győztest felmutatni. 18 nemzetből nyertek abszolút bajnoki trófeát, 35 országnak volt legalább egy top hármas versenyzője. |