nemzetisport Sport

A jövő atlétikáját Budapesten alapozhatták meg

Szerző: nemzetisport 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás


A jövő atlétikáját Budapesten alapozhatták meg

Az esemény előtti The Day Before programsorozattal együtt négy napon át tartó atlétikai világdöntő megpróbált valami újat mutatni – ez nagyrészt sikerült is.


Háromszor három óra tömény izgalmat ígértek a budapesti atlétikai világdöntő szervezői. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség azzal a céllal hozta létre a nálunk debütáló legújabb bajnokságát, hogy eldöntse, ki a bajnokok bajnoka. Ehhez kiválasztott 28 versenyszámot, amelyeknek a résztvevői között 10 millió dollárt osztott szét.

Az izgalmas versenyek garantálva voltak, hiszen azok a sztárok, akik nem voltak sérültek ezekben a számokban, kivétel nélkül eljöttek Budapestre. Nem is okoztak csalódást az olyan ikonok, mint a nyár végére magára találó, Budapesten a világ idei legnagyobb (magas)ugrásával, 237 centivel diadalmaskodó Gianmarco Tamberi. 

„Hihetetlen este volt. Nagyszerű emlékekkel tértem vissza Budapestre a 2023-as világbajnokság után, izgatottan vártam a versenyt, tudva, hogy csodálatos helyen ugorhatok. Benne volt a fejemben, hogy legutóbb a közönség mennyire hajtani tudott engem, hogy átlépjem a korlátaim, a szurkolók most még jobban segítettek. A szabadtéri szezont a 14. helyen kezdtem a világranglistán, úgyhogy ezt nyugodtan nevezhetjük visszatérésnek. Nehéz év volt, rengeteg megpróbáltatással, a 237 centis ugrásom érzésre az elmúlt tíz év legjobbja volt” – fogalmazott a magasugrás bajnoka.

Az olasz közönségkedvenc vasárnap szokás szerint egymaga megcsinálta a show-t, ismét megmutatva, hogy miért ő a sportág történetének egyik legszínesebb karaktere. Ha már a színek szóba kerültek, azokból bőven voltak a látványos fényjátékoknak köszönhetően, amelyek még extravagánsabbá tették a világdöntő megjelenését.

Ugyan az előzetes ígéretekből az végül nem valósult meg, hogy a pályának csak az a része lesz megvilágítva, ahol éppen esemény zajlik, a led- és neonfények közepette csillogtak a sportolók. Talán az egyetlen igazi kritika az ügyességi versenyszámok főszereplőitől jött a nemzetközi szövetség felé. A magyar csapat legjobbja, a kalapácsvetésben másodikként záró Halász Bence sem tartotta szerencsésnek, hogy két sorozatból kell kihozni a legtöbbet, hogy aztán újabb egy-egy kísérleten múljon a siker.

A hangulatra nem lehetett panasz, még a legnagyobb szupersztárok is áhítattal beszéltek a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ közönsége által teremtett légkörről. Ebben persze semmi újdonság sem volt azoknak a versenyzőknek, akik a 2023-as világbajnokságon már jártak itt. A világdöntő mindhárom estéjén telt ház volt, ez összesen több mint 61 000 nézőt jelent.

A helyszínen az olyan különlegességek, mint a feketére festett fű és pálya körüli borítás, vagy a rózsaszínű homok az ugrógödörben mind-mind jól mutattak, a sztárokat ezek a trükkök még jobban kiemelték és rivaldafénybe helyezték. A tévénézők is újfajta grafikákat, esélylatolgatásokat kaptak, a háromszor három órában pedig tényleg csak minimális üresjárat volt. A legtöbbször az a terv is megvalósult, hogy egyszerre csak egy esemény zajlik majd a küzdőtéren. A levegő is szikrázott, és nem csupán a csúcsteljesítmények miatt: az abszolút bajnoki trófeáját minden nyertes egy különleges, csillag formájú pódiumról vehette át, a háttérben valóban szikrát szórtak az erre kihelyezett gépek.

A 10 millió dollár összdíjazásból a győztesek 150 000 dollárral részesültek, ez a sohasem látott nagyságú pénzdíj külön motivációt adott a résztvevőknek. Mivel a sportolóknak ez az állásuk és a versenyzés a megélhetésük, a magas pénzdíj mindenképp a világdöntő történetének folytatása mellett szól. A következő eseményre két év múlva kerül sor, a helyszín egyelőre kérdéses. Ami biztos, Budapest ismét bizonyított, kezdve a nézők által teremtett telt házas hangulattól a szervezők kiemelkedő munkájáig. A csúcsatlétika és a rajongók is egyértelműen otthon érzik magukat ebben a három éve átadott, hipermodern létesítményben – 93 országból érkeztek, hogy megnézzék a tűzijátékkal véget érő hétvégét.

„Az atlétika jelentős változáson ment keresztül ezzel az eseménnyel és nagyon örülök, hogy mindezt Budapesten valósíthattuk meg. Fantasztikus munkát végzett a helyi szervezőbizottság. Alig várom, hogy további eseményeket hozzunk ide" – ezt Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke mondta.

A magyar atléták közül hatan egyéniben mutathatták meg magukat, és a két mixváltónk is rajthoz állhatott az eseményen – a 4x100-as egységünk országos csúcsot is futott. Molnár Attila döntőbe jutása 400 méteren bőven volt olyan emlékezetes, mint Armand Duplantis vasárnapi záró éneklése.

 

A 2020-as években látottakat figyelve semmi meglepetés sincs abban, hogy a legjobb amerikai atléták mennyire uralták a világdöntőt. Az Egyesült Államok még úgy is népes, szupersztárokkal teli csapattal érkezett meg a magyar fővárosba, hogy a világdöntő showmanje, Noah Lyles sérülés miatt csak a díszpáholyban tette tiszteletét, Sydney McLaughlin-Levrone pedig gyermekáldás miatt a teljes szezont kihagyta. Ha lettek volna érmek a világdöntőn – „csak” abszolút bajnoki trófea és 10 millió dolláros nyereményalap volt –, akkor a megszerezhető 84 éremnek egy híján az egyharmada, azaz 27 került volna az amerikai atléták nyakába. A 28 versenyszámból 10-et is megnyertek, Melissa Jefferson-Wooden és Kenneth Bednarek duplázott a sprintszámokban, a 4x100-as és a 4x400-as vegyes váltó is sikeres volt, a rövid gát két világrekordere, Masai Russell és Ja’Kobe Tharp sem talált legyőzőre, 400 m gáton Jasmine Jones diadalmaskodott. Az ügyességi számok képviselői közül meglepetésre csak a rúdugró Sandi Morris tudott nyerni. A hét második és a tíz harmadik hely szintén elképesztő mennyiség. Az amerikaiak után a britek szerezték meg a legtöbb érmet, hatot, és rajtuk kívül csupán Olaszország volt képes egynél több győztest felmutatni. 18 nemzetből nyertek abszolút bajnoki trófeát, 35 országnak volt legalább egy top hármas versenyzője.
Tarolt az Egyesült Államok
ad

További tartalom Önnek