GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Az állampapírpiac szereplői egyelőre szerelmesek Kelet-Európába.
A befektetők egyre inkább kelet felé tekintenek, amikor a legjobb lehetőségeket keresik az európai állampapírpiacon. Bulgária, Magyarország és Litvánia a legkedveltebb célpontok közé tartozik a javuló gazdasági és költségvetési kilátásoknak, valamint az általuk kínált hozamoknak köszönhetően – ez a kombináció egyre nehezebben található meg nyugati szomszédaiknál. A politikai rendszerváltások és az euró egyre szélesebb körű bevezetése – amelyhez Brüsszel szigorú gazdasági követelményeket támaszt – tovább erősítik a befektetési érveket.
A közép- és kelet-európai országok növekvő vonzereje része annak a történelmi átrendeződésnek, amely az elmúlt évtizedben zajlott le az európai adósságpiacon. Ennek során fokozatosan elmosódott a különbség az egykor problémásnak számító gazdaságok – például Spanyolország és Portugália – és az elvileg biztonságosabb országok, például Franciaország és Németország között.
Az egyetlen európai adósság, amit tartok, kelet-európai adósság
– mondta Dickie Hodges, a 2,5 milliárd dolláros Nomura Global Dynamic Bond Fund alapkezelője. Elmondása szerint a kelet-európai államkötvények az alap 15%-át teszik ki, ami pályafutása során a legmagasabb arány.
A vonzó állampapírok felkutatása most különösen fontos, mivel világszerte esnek az államkötvények. A piacokat
Hodges külön kiemeli Bulgáriát, amely szerinte alacsonyabb hozammal kellene, hogy forogjon, mint az AAA minősítésű német Bundok, amelyeket történelmileg a régió legbiztonságosabb eszközeinek tekintenek.
„Az adósság szempontjából sokkal erősebb helyzetben van, mint Európa magországainak többsége” – mondta Hodges Bulgáriáról, amely idén vezette be az eurót.
Nem csak Bulgária győzte meg azokat a kötvényalap-kezelőket, akik világszerte szabadon választhatják meg befektetéseiket.
Volt némi felülsúlyozásunk néhány kisebb euróövezeti országban, például Litvániában
– mondta Piazza. „Ez nagyon jó pozíciónak bizonyult. Van rajta némi hozamfelár. Ezeken a piacokon a fundamentális kép viszonylag erős. Sokkal kevésbé szenvednek, amikor a piacok volatilisek.”
A Bloomberg államadósságot követő indexe alapján idén Lettország és Litvánia euróban denominált kötvényei teljesítenek a legjobban. Franciaország és Belgium a lista végén áll, mintegy 3 százalékos veszteséggel. A dél-európai országok, például Olaszország és Portugália egykor a piac számkivetettjeinek számítottak, miután 2011-ben kis híján összeroppantak adósságterheik alatt. A befektetők azonban később nagy mennyiségben vásárolták ezeket a kötvényeket, miután a fájdalmas megszorítások évei meghozták eredményüket: csökkentek az adósságterhek, és sorozatos hitelminősítői felminősítések következtek.
Ez azonban fokozatosan eltüntette az ezekben a kötvényekben rejlő relatív értéket, ezért a vonzó hozamokra vadászó befektetők egyre szélesebb körben keresnek lehetőségeket.
Spanyolországban például a tízéves állampapírok Németországhoz viszonyított hozamfelára a 2012-es 640 bázispontról mára mindössze 45 bázispontra zuhant.
„Továbbra is úgy gondoljuk, hogy Európában vannak olyan piacok, ahol folytatódhat a konvergencia; Görögország ennek nagyon egyértelmű példája” – állítja a Schroders szakembere. „De számunkra Magyarország egyértelműen sokkal jobb lehetőséget kínál, mint számos más európai állampapírpiaci felár.”
Magyarország jól példázza a kelet-európai adósságpiac legfontosabb vonzerejét. Az áprilisi választás véget vetett az Orbán Viktor vezette nacionalista kormányzás 16 éves időszakának, és egy új kormányzat került hatalomra, amely arra törekszik, hogy 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ennek részeként a kormány célja, hogy a
A Bloomberg által összesített adósságkezelői adatok szerint a külföldi befektetők kezében lévő magyar kötvények és diszkontkincstárjegyek állománya júliusban történelmi csúcsra emelkedett.
Azt látjuk, hogy a kereslet valóban új lendületet kapott, a külföldiek folyamatosan keresik a magyar állampapírokat
– mondta Samu János, a budapesti Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese.
A magyar euróbevezetés azonban egyelőre politikai sztorinak tűnik. A politikai felhangokat lehántva:
maga a terv az ígéret szintjén okozott optimizmust a piacokon, részleteit október környékére kell kibontania Kármán András pénzügyminiszternek és főnökének, és az igazság pillanatai akkor érkeznek el az ország, a forint, a magyar állampapírok piaci megítélésében először.
Fordulatok a piacokon azonban addig is történhetnek, két okból.
1. Bármilyen szép is egy sztori, a befektetők csak bizonyos mértékben vállalnak kockázatot, és ha úgy érzik, hogy a rizikóhoz képest túl kevés nyereséget kapnak – például kötvényhozamban –, akkor máshová mennek.
2. A magyar sztori más sztorikat metsz, köztük olyan nemzetközieket, amelyeknek a piaci hatása jó eséllyel erősebbeknek bizonyul, mint a magyar kormány ígéretei és intézkedései.
A régió egésze egyre fontosabb szerepet tölt be az Európai Unióban: növekedési motorrá válik, miközben a NATO Oroszországgal szembeni védelmének egyik kulcsfontosságú pillére is.
Az az Európa, amelyet az egységes valuta 1990-es évekbeli létrehozásakor ismertünk, ma már alig hasonlít a jelenlegire
– mondta Hodges, a Nomura Asset Management szakembere.
Kelet-Európa pályája éles ellentétben áll a régió néhány legnagyobb gazdaságának kötvénybefektetői megítélésében bekövetkezett romlással. A befektetők különösen az EU magországaitól, például Franciaországtól és Belgiumtól fordultak el, ahol romlanak a kilátások, miután egymást követő kormányok sem tudták visszafogni az állami kiadásokat vagy érdemi gazdasági növekedést elérni.
A kelet-európai befektetések természetesen kihívásokkal is járnak:
Emellett jelentős országspecifikus kockázatok is vannak. Románia például a gyorsan növekvő adósság és a politikai bénultság miatt még évekre van az általa célul kitűzött euróbevezetéstől.
Ez azonban nem tántorította el David Zahnt, a Franklin Templeton európai kötvénybefektetésekért felelős vezetőjét, aki bolgár és lengyel állampapírok mellett román kötvényeket is tart.
Vannak problémák, de én abban látom Európa ezen részének előnyét, hogy a vállalt kockázatért megfelelő kompenzációt kapunk
– mondta Zahn. „A piacok valamivel volatilisabbak lehetnek, de úgy gondolom, hogy ha az ember kellő figyelmet fordít rájuk, és megfelelően méretezi a pozícióját, akkor kiváló diverzifikációs lehetőséget jelentenek.”
Napi