Szaúd-Arábia pénteken óvintézkedésként lezárta a Petroline-csővezetéket, miután Irakból indított drónok több támadást hajtottak végre a vezeték rijádi és medinai szakaszán. A mintegy 1200 kilométeres rendszer – amelynek teljes kapacitása a közelmúltbeli bővítések után napi hétmillió hordó – Abkaiktól a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjéig szállítja a kőolajat, megkerülve a stratégiailag kritikus Hormuzi-szorost.

A műholdfelvételek alapján a szivattyúállomásokat ért károk súlyosnak tűnnek,

Andy Lipow, a Lipow Oil Associates elnöke szerint a javítás hónapokig is eltarthat. Rijád egyelőre nem közölte sem az érintett létesítmények számát, sem a várható újraindítás időpontját.

Az elemzők figyelmeztetnek, hogy a globális olajkészletek – amelyek a korábbi válságok idején hatékonyan fékezték az áremelkedést – rohamosan apadnak a közel-keleti konfliktus elhúzódása miatt. Paul Gooden, a Ninety One befektetési társaság természeti erőforrásokkal foglalkozó részlegének vezetője szerint a készleteket már mintegy egymilliárd hordóval csapolták meg, és hozzávetőleg ugyanennyi maradt a tartályok teljes kiürüléséig.

Amíg a Hormuzi-szoros zárva marad, az olajpiac napról napra szűkül, és a kockázat egyértelműen felfelé mutat

– fogalmazott Gooden.

A Rystad Energy olajpiaci alelnöke, Janiv Shah szerint a piac egyelőre arra számít, hogy

a szaúdi készletek öt-hét napig képesek pufferként működni, ám ha az üzemszünet ennél tovább tart, az árak gyorsan elszabadulhatnak.

A Verisk Maplecroft elemzője, Torbjörn Soltvedt arra hívta fel a figyelmet, hogy a regionális konfliktus önerősítő spirált indított el, mivel az energetikai infrastruktúra és a tartályhajók elleni támadások korlátozzák az exportot, miközben a szállítási zavarok késleltetik a javításhoz szükséges alkatrészek behozatalát is.

A kiesett kapacitást a Hormuzi-szoroson keresztül kellene pótolni, a vízi úton áthaladó napi forgalom azonban rendkívül ingadozó, és jellemzően a konfliktust megelőző szintnek csak a felét éri el. Laura James, az Oxford Analytica közel-keleti elemzője szerint ráadásul "egyre valószínűbb", hogy a teljes vörös-tengeri útvonal is veszélybe kerül, mivel Irán arra törekszik, hogy megakadályozza az olaj kijutását a térségből.

Ugyanakkor

az Öböl-államok mára komolyabban összefogni látszanak a helyzet kezelésére,

az Omán és Irán között hétfőre tervezett, majd elhalasztott tárgyalás is arra utalhat, hogy a háttérben intenzívebb diplomáciai előkészületek zajlanak.

Címlapkép forrása: 2026 Vantor via Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.