GazdaságSzerző: economx 2 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
Hetven évvel az 1956-os forradalom után szélesebbre nyílnak az állambiztonsági akták: az Országgyűlés elfogadta az új ügynökakta-szabályozást, amely egyszerűbbé teszi az iratok megismerését, bővíti a hozzátartozók jogait, és lehetővé teszi, hogy a megfigyeltek megtudják, kik működtek együtt az állambiztonsággal.
Elfogadta az új ügynökakta-szabályozást az Országgyűlés kedden, a törvény a 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők – írja az MTI.
A fideszes képviselők döntő többsége tartózkodott, a Mi Hazánk és a Tisza képviselői támogatták a jogszabályt. A KDNP-s képviselők egy része tartózkodott, másik része pedig igennel szavazott
Az előterjesztő által a közös történelmi önismeret és a demokratikus kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek mondott törvény célja a múlt megismerhetőségének biztosítása.
A módosítás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét, mint a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője. A levéltár feladata nemcsak az iratok megőrzése lesz, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is.