Az Európai Parlamentben tárgyalt úgynevezett európai demokráciapajzs célja, hogy összehangoltabb uniós választ adjon az információs tér manipulálására, a választási folyamatok befolyásolására, valamint a demokratikus intézmények és a független média elleni külső támadásokra.

A kérdés az elmúlt hetekben ismét előtérbe került, miközben az európai országok egyre több, Oroszországnak tulajdonított hibrid műveletről számolnak be.

A román hírszerzés szeptember 8-án közölte, hogy meghiúsított egy orosz irányítású szabotázsakciót, amelyben egy Romániában élő orosz állampolgár stratégiai katonai célpontokról, köztük ukrán teherszállító repülőgépekről gyűjtött információkat.

Moszkva rendszeresen tagadja, hogy európai szabotázsakciók mögött állna. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő szeptember elején egy németországi drónincidenst is az államilag támogatott terrorizmus jegyeit mutató támadásnak nevezett, miközben európai biztonsági szolgálatok a szabotázs, a kibertámadások és a dezinformáció összekapcsolódásától tartanak.

Az Európai Parlament most ennél konkrétabb eszközöket vár a Bizottságtól: a demokráciapajzzsal foglalkozó különbizottság jelentése támogatja egy uniós demokratikus rezilienciaközpont létrehozását, amely összegyűjtené a tagállamok szakértelmét, a parlamenti képviselők pedig önálló jogi alapot és költségvetést is adnának az új szervezetnek.

A vita azért is sürgető, mert 2027-ben több nagy tagállamban, köztük Franciaországban, Lengyelországban és Spanyolországban is országos választások jönnek, miközben az EU az elmúlt évek választási kampányaiban rendszeresen találkozott Kreml-barát narratívák terjesztésével és online manipulációval.

A program hatékonyságával kapcsolatban ugyanakkor már most vannak kételyek: az Euractiv beszámolója szerint szakértők és EP-képviselők egy része úgy látja, hogy a demokráciapajzs első évében kevés kézzelfogható eredményt lehetett látni, és az új rezilienciaközpont működéséről, illetve elszámoltathatóságáról is kevés információ áll rendelkezésre. A Bizottság ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a választások védelme elsősorban tagállami hatáskör, Brüsszel feladata pedig az együttműködés, az információcsere és a külföldi információmanipuláció elleni közös fellépés erősítése, vagyis a demokráciapajzs sikere jelentős részben azon múlik majd, hogy a tagállamok mennyire hajlandók ténylegesen használni a közös uniós eszközöket.

Címlapkép forrása: EU