GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Több tízezer új lakás, ipari központok és megújuló városrészek jelezhetik egy új magyarországi fejlesztési ciklus kezdetét. Ingatlanpiaci fellendülést hozhat a 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag és a befektetői érdeklődés erősödése.
Új ingatlanfejlesztési ciklus indulhat Magyarországon: az ipari és logisztikai beruházások mellett a lakásépítések, a bérlakásprogramok, valamint a város- és infrastruktúra-fejlesztések is lendületet kaphatnak.
A magyar ingatlanpiac szereplői több száz millió euró értékű fejlesztési és befektetési lehetőséget mutatnak be október 5–7. között Európa legnagyobb ingatlanpiaci kiállításán, a müncheni Expo Realon.
„Az ország javuló nemzetközi befektetői megítélése és a rendelkezésre álló 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag kedvezőbb környezetet teremthet az ipari, logisztikai, energetikai, infrastrukturális, lakhatási és városfejlesztési beruházásoknak, ezzel tovább javulhat Magyarország régiós pozíciója” – fogalmazott Székely Ádám, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke a keddi sajtótájékoztatón.
Elhangzott az is, hogy a piacot egyszerre több terület is felpörgetheti: új lendületet kaphatnak az ipari és logisztikai beruházások, több lakás épülhet, erősödhet a kiskereskedelem, a rozsdaövezetekben pedig új bérlakások és diákszállások jöhetnek létre.
A lakáspiacon jelenleg mintegy 30 ezer otthon épül, ezek kétharmada Budapesten. A projektek elkészültével
a fővárosi újlakás-átadások éves száma a korábbi 3–4 ezerről akár 8–10 ezerre emelkedhet.
Az új lakások iránti kereslet azonban egyelőre nem tart lépést a kínálat bővülésével: az Otthon Start programot igénybe vevők mintegy 90 százaléka használt ingatlant vásárolt. A piac jövőjét jelentősen befolyásolhatja az év végén lejáró kedvezményes újlakás-áfa sorsa is.
A kormány a Wekerle Sándor Lakásépítési Program keretében 550 millió eurónyi uniós helyreállítási forrást fordítana megfizethető bérlakások és diákotthonok építésére. A bankok, az Európai Beruházási Bank, az ingatlanalapok és a magánfejlesztők bevonásával a beruházások teljes értéke elérheti a 2 milliárd eurót.
Az új lakások és diákotthonok elsősorban jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, jelenleg alulhasznosított barna- és rozsdaövezeti területeken épülhetnek fel Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. A beruházások így nemcsak a lakhatási kínálatot bővíthetik, hanem egész városrészek megújítását is megalapozhatják.
„A kormány célja egy olyan kiszámítható és átlátható fejlesztési környezet megteremtése, amely az egyedi kivételek és ad hoc döntések helyett a piaci versenyre és az önkormányzatokkal való érdemi partnerségre épít, világos fenntarthatósági és minőségi követelmények érvényesítésével” – közölte Szemerey Samu, a közlekedési és beruházási minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára.
A CBRE adatai szerint
2026 első felében 460 millió eurót ért el a magyarországi ingatlanbefektetések volumene, ami csaknem 60 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az év végére a tranzakciók összértéke 900 millió és 1 milliárd euró közé emelkedhet, ami már az ingatlanpiaci kilábalás kezdetét jelezheti.
A magyar logisztikai ingatlanállomány jelenleg mintegy 6,5 millió négyzetméter. Az év első felében 250 ezer négyzetméternyi új kapacitás került piacra, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó kereslet ugyancsak 30 százalékkal, 367 ezer négyzetméterre nőtt.
A piac ugyanakkor egyre inkább kétsebességessé válik. Budapesten a magasabb üresedési ráta mellett óvatosabb a fejlesztői aktivitás, a vidéki ipari központokban viszont a kereslet és a kínálat szorosabban kapcsolódik egymáshoz.
A folyamat mögött részben az ipari termelőkapacitások bővülése áll.
A termelési központok környezetében lakásokra, munkásszállásokra, üzletekre, szolgáltatásokra és közlekedési fejlesztésekre is szükség lehet. Ez különösen Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Kecskemét szerepét értékelheti fel.
Szemerey Samu szerint az új fejlesztési ciklus elindításához a szabályozási környezetet is át kell alakítani.
„Ezen ambiciózus célok eléréséhez elengedhetetlen a szabályozási háttér megújítása: a magyar építészetről szóló törvény és az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezett korrekcióival egy kiszámíthatóbb, egyszerűbben alkalmazható és távlati stratégiát támogató jogi környezetet biztosítunk minden szereplő számára” – fogalmazott az államtitkár.
Az Expo Realon a hazai fejlesztők, befektetők és vidéki nagyvárosok az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület által szervezett Magyarország-standon jelennek meg. Beruházásait többek között
mutatja be.
A pénzügyi szektort
képviseli.
A vidéki fejlesztési lehetőségeket Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Pécs ismerteti. A magyar ipari és befektetési kínálatot a Nemzeti Befektetési Ügynökség és az INPARK is bemutatja.
Az ingatlanpiaci szereplők várakozásai szerint az uniós források felhasználása, az ipari nagyberuházások, az infrastruktúra korszerűsítése és a kiszámíthatóbb szabályozás együtt teremtheti meg az új magyarországi fejlesztési ciklus alapját.
Napi