Détár majdnem harminc éven át volt Rékasi párja, szerelmükből két gyermek született: Eszter és Zsigmond. Sikeres színészekként boldog családban éltek, mesébe illőnek tűnt a történetük. Az irigylésre méltó boldogságnak végül az vetett véget, hogy a férj beleszeretett színészpartnernőjébe, Pikali Gerdába. A házaspár 2013 májusában jelentette be a házasságuk végét, majd októberben Rékasi hivatalos közleményben ismerte el, hogy Gerdát szereti, és hozzáköltözött. A válás híre megdöbbentette a közvéleményt, hiszen Enci és Karcsi hosszú ideje elválaszthatatlan egységet alkotott.

– Közel harminc évet húztunk le együtt. '84-től voltunk egy pár, '88-ban házasodtunk össze. Nagyon sok szép és nagyon sok jó volt benne. A gyerekek miatt nagyon ritkán, de tartjuk a kapcsolatot. Ha a gyerekek körül van valami, összeállunk, de csak akkor, különben mindenki éli az életét. (...) Az aktív női létezést mellette éltem, húsztól ötvenéves koromig – mesélt a kapcsolatukról a Madách Színház színésznője, aki sokáig igyekezett megmenteni a házasságát.

– Én kilenc-tíz hónapig küzdöttem azért, hogy megmaradjon ez a házasság, hogy ne dobjuk szét az életünket, és pár héttel azután, hogy ez a döntés megszületett – talán anyukám, odafentről valahogy segített –, egyszer csak találkoztam Péterrel. A gyászidőszakot még a válás előtt éltem meg – árulta el a 62 éves színművész az Otthon a rabbinál című műsorban Megyeri Jonatánnak.

Két gyermekük, Zsigmond 12, Eszter pedig 25 éves volt a válás idején. Édesanyjuk szerint mind a ketten nehezen viselték ezt a döntést, ami bármilyen életkorban természetes reakció.

– Én úgy hívom, hogy válási árvák. Bármilyen jól akarod menedzselni ezt a helyzetet, nem tudod. De van az a pont, amikor kérdésessé válik, hogy mindenképp meg kell-e tartani egy házasságot – magyarázta Ennikő.

A házassága lezárása után ötvenévesen újrakezdte az életét, elköltözött a telki családi házból, saját bevallása szerint nem is tudott volna ottmaradni. Budakeszin, egy kisebb családi házba költözött. Péter a legjobbkor érkezett az életébe, mert ekkor már nyitott volt egy új kapcsolatra.

– Azt éreztem, hogy élni akarok, és ha jön valaki az életembe, aki engem is érdekel, vagy vonz, és ez kölcsönös, akkor vágjunk bele. De eleinte azt érzem, hogy nem akarok többet férjhez menni. (...)

– Két alomból négy gyerek. Nehéz ezt a mozaik családot kezelni. Én bátor vagyok, vagy felelőtlen, nagyon hamar összeköltöztünk, lesz, ami lesz, és már 12 és fél éve működik. De azt a legelején kifejtettem, hogy a gyerekeim az elsők! Péter mondta, hogy neki a dobogós hely elég. Úgy is lett kialakítva a lakás, hogy ha az összes gyerek jön, akkor is elférünk. Lehet, hogy az öregek akkor a nappaliban alszanak, de arra is van mód, ezt tudatosan így alakítottam ki az új életemben. A gyerekeimért anyatigris vagyok! – szögezte le Enci.

Hogy mi a harmonikusan működő mozaikcsalád kulcsa, arról lapunk pszichológus szakembert kérdezett meg.

– A kulcsszó a kapcsolat fokozatos felépítése. A gyorsaság érzelmi megkönnyebbülést hozhat, hiszen identitásválságba kerül az ember, amikor felbomlik a kapcsolata, de jobb kerülni az azonnali összeköltözést, mert a gyorsaság inkább egyfajta tűzoltás. A gyerek nem új apára vagy új anyára vágyik. Fontos tudatosítani a pár mindkét felének magában, hogy a nevelés a szülő, nem a párja feladata. Az új félnek a kapcsolatot kell építenie, hogy legyen tér és idő találkozni a gyerekekkel. Az együtt töltött idő növeli a bizalom érzését a gyerekben, aki idővel el fog jutni az elfogadás szintjére. Ha ez megtörténik, utána meg tud békélni a gyermek az új helyzettel – mondta el Dr. Makai Gábor, aki hangsúlyozta, amíg ez nem történik meg, addig a gyerekeknél előfordulhat, hogy félnek az új párt szeretni, mert ez olyan számukra, mintha elárulnák a másik oldalon lévő szülőt. – Ezt a pszichológia lojalitás konfliktusnak nevezi, hogy a gyerek eleinte nem meri jól érezni magát az új családjában. Az új félben is kialakulhat egyfajta konfliktus, hogy szeretnie kell a párja gyerekét. Erről beszélni kell és dolgozni azon, hogy kialakuljon egy olyan kapcsolatrendszer, ahol mindenki jól és biztonságban érzi magát. A mostohatestvérek esetében sem azt kell elérni, hogy feltétlenül testvérként szeressék egymást, hanem, hogy kapcsolódjanak egymáshoz és barátokká váljanak – tette hozzá a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.