Kármán szerint az üzemanyagárak megugrását a háborús helyzet, a Hormuzi-szoros lezárása, valamint a nyersolaj és különösen a dízel világpiaci drágulása okozta, a kabinet ezért úgy kíván közvetlen segítséget adni, hogy közben ne ösztönözze az üzemanyagturizmust, és ne veszélyeztesse az importot vagy a hazai ellátást.

A szeptemberre, októberre, novemberre és decemberre járó havi 5 ezer forintos támogatás így összesen 20 ezer forintot jelentene, és közel egymillió embert érintene.

Az első részletet októberben automatikusan utalnák a NAV-nál nyilvántartott bankszámlákra, bankszámla hiányában pedig postán kézbesítenék. Azok, akik 2026. január 1. után vásároltak dízelautót, néhány hetes késéssel jutnának hozzá az első részlethez, a támogatás pedig az őstermelőkre és egyéni vállalkozókra is kiterjedne, ha a jármű magánszemély tulajdonában van.

A 150 lóerős határt a pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a kormány a kis és közepes teljesítményű autók tulajdonosait kívánja támogatni,

és nem tartja indokoltnak a nagy teljesítményű, drágább járművek fenntartásának közpénzből történő támogatását.

A kifizetésekhez a Magyar Államkincstár megkapná a szükséges adatkezelési jogosultságot, a közúti nyilvántartási szervnek pedig a törvény hatálybalépésétől számított öt munkanapon belül át kellene adnia a járműadatokat a NAV-nak, miközben maga a támogatás személyijövedelemadó-mentes lenne.

A mezőgazdaságban a kabinet ennél jóval nagyobb mértékű könnyítést vezetne be:

a jelenleg literenként 14,29 forintos, mezőgazdasági felhasználású gázolaj után fennmaradó jövedéki adóterhet 2026. december 31-ig nullára csökkentenék.

Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók a jogszabályban meghatározott hektáronkénti mennyiségi korlátig a megfizetett jövedéki adó teljes összegét visszaigényelhetnék, amivel a kormány elsősorban az őszi betakarítási időszak megnövekedett üzemanyagköltségeit kívánja enyhíteni.

Itt vannak a részletek a dohányadókról!

A törvényjavaslat másik része a dohánytermékek adóztatását alakítaná át, amit Kármán elsősorban népegészségügyi és költségvetési adatokkal indokolt. A miniszter szerint Magyarországon évente 20–25 ezer ember hal meg dohányzással összefüggő betegségekben, tíz tüdőrákos esetből kilenc kapcsolódik a dohányzáshoz, miközben a 15 éves diákok csaknem harmada használ e-cigarettát, a serdülők több mint negyede pedig rendszeresen fogyaszt hevített dohányterméket. A dohányzás közvetlen és közvetett egészségügyi költségét

a kormány 2025-ben a GDP 1,7 százalékára, mintegy 1477 milliárd forintra becsülte, miközben a dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából 775 milliárd forint folyt be.

November 1-jétől ezért a cigaretta jövedéki adója 9 százalékkal, a hevített dohánytermékeké 25 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohányé pedig 26 százalékkal emelkedne, emellett a nikotintasakok, az e-cigaretta-töltőfolyadékok és a szivarkák adója is nőne. A pénzügyminiszter számítása szerint a cigaretták fogyasztói ára ennek hatására körülbelül 5, a hevített dohánytermékeké mintegy 10 százalékkal emelkedhet, attól függően, hogy a gyártók mekkora részt hárítanak át a vásárlókra,

az intézkedés pedig összesen mintegy 90 milliárd forint többletbevételt hozhat a büdzsének.

Kármán a sürgős tárgyalást azzal indokolta, hogy a korábbi adóemelések előtt a gyártók és nagykereskedők jelentős készleteket szabadítottak fel még az alacsonyabb adókulcs mellett, majd ezeket csak az emelés hatálybalépése után értékesítették, ami csökkentette a költségvetés tényleges bevételét. A kormány ezért minél rövidebb időt hagyna a készletfelhalmozásra, miközben a magasabb dohányadókból származó többletet kifejezetten az egészségügyi kiadások növelésére fordítaná.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert