GazdaságSzerző: portfolio 41 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
Jelentősen átalakult az Alkotmánybíróság összetétele, miután az Országgyűlés öt új tagot választott a testületbe az Alaptörvény nyári módosítását követően. A szavazást a Fidesz-KDNP bojkottálta, miközben az új szabályok nemcsak a bírák mandátumának hosszát, hanem az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását is átírták.
Öt új alkotmánybírót választott kedden az Országgyűlés: Chronowski Nóra alkotmányjogász, Ligeti Miklós büntetőjogász, Kovács András György közigazgatási jogász, Orosz Árpád Gábor polgári jogász és Szomora Zsolt büntetőjogász került a testületbe.
A titkos szavazáson 143 képviselő vett részt, valamennyi jelölt 137 igen és 6 nem szavazatot kapott, tartózkodás nélkül.
Az öt jogászt a Tisza Párt jelölte, a névsort Magyar Péter miniszterelnök szeptember 10-én hozta nyilvánosságra, miután közlése szerint a párt több jogásszal is egyeztetett, és a feddhetetlenséget, a szakmai teljesítményt, valamint a különböző jogterületek lefedését tekintette fő szempontnak. A jelölteket a parlamenti szavazást megelőzően bizottsági meghallgatáson is meghallgatták.
Négy új tagra azért volt szükség, mert az Alaptörvény nyáron elfogadott tizenhetedik módosítása visszaállította az alkotmánybírók 70 éves felső korhatárát, emiatt szeptember 1-jén megszűnt:
Polt ezzel az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét is elvesztette, az ötödik most megválasztott bíró pedig Czine Ágnes helyét tölti majd be, akinek tizenkét éves megbízatása novemberben jár le. A testületben nincs formális egy-egy személyes utódlás, vagyis az öt új tag nem egy-egy konkrét távozó bíró „helyére” érkezik.
A szabályok más pontokon is megváltoztak:
az új alkotmánybírókat a korábbi tizenkét év helyett kilenc évre választják, miközben megmaradt az a követelmény, hogy megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges.
Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben már nem a parlament választja, hanem ismét maguk az alkotmánybírák döntenek róla, így Polt Péter távozása után a testületnek új elnököt is kell választania.
A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem vettek részt a szavazáson, a Fidesz pedig illegitimnek nevezte az új tagok megválasztását, mert álláspontja szerint a Tisza a kétharmados többségével előbb saját szabályai szerint alakította át, majd töltötte fel a testületet. A párt azt is kifogásolta, hogy a 70 éves korhatár visszaállítása egyszerre négy hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumát szüntette meg. A Fidesz közölte, hogy a döntéseket egy későbbi politikai fordulat után felülvizsgálná.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
Napi