Az Economx beszámolója szerint a Városligetben, a Néprajzi Múzeumban megtartott rendezvény panelbeszélgetésén Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese cserélt eszmét arról a kérdésről, amely ma minden felsőoktatási intézményt foglalkoztat: mi lesz az egyetemek funkciója az AI-korszakban? A beszélgetést Tieger Endre, a lap újságírója moderálta.

Kovács Levente határozottan visszautasította azt a provokatív felvetést, miszerint az egyetemek eltűnhetnek a mesterséges intelligencia térnyerésével. A rektor hangsúlyozta:

Felértékelődnek az egyetemek, mert az alap szaktudást nem lehet megkerülni.

Kifejtette, hogy az alapozó ismeretek birtokában válik igazán értékessé a logikus gondolkodás és a kritikai szemlélet, az egyetem pedig szűrőt ad a hallgatók kezébe. Kónya Zoltán ehhez hozzátette, hogy mivel a világ túl bonyolulttá vált a puszta lexikai adatok bemagolásához, ma inkább filozófiai jellegű tudás átadására van szükség. A rektorhelyettes felidézte, hogy a technológiai alapok nem újak − Szegeden már 40 éve működik AI-kutatócsoport −, az igazi áttörést a számítástechnika azon szintje hozta el, ahol a mennyiség minőségbe csapott át.

„Előbb az egyetemet kell megváltoztatnunk”

A panelbeszélgetés legmeghatározóbb gondolata a felsőoktatás belső átalakításáról szóló kihívást érintette. Kónya Zoltán így fogalmazta meg a jelenlegi helyzet lényegét:

Gyakorlatilag most az egyetemeket kell megváltoztatnunk. Ahogy rektor úr mondta az előző előadásában, átalakítjuk az egyetemeket, hogy át tudjuk alakítani a világot. Jó kérdés, hogy át lehet-e.

Kovács Levente megerősítette, hogy az Óbudai Egyetemen a teljes működést tudatosan AI-alapokra helyezik, mert ez nem a kényelemről, hanem a versenyképességről szól. Rámutatott, hogy az átálláshoz a szemléletmódot is alakítani kell mind az oktatók, mind a hallgatók körében. Az intézményben nem tiltják a mesterséges intelligencia használatát a szakdolgozatokhoz sem, a lényeg az, hogy a hallgató értse is, amit bead.

Megszűnik a bemagolt tételek kora

A számonkérés gyökeres átalakulása elkerülhetetlen. Kónya Zoltán rámutatott, hogy a jövőben kötetlen szakmai beszélgetéseken mérik majd fel a megértést, amitől a hallgatók jobban tartanak, mint a tételek felmondásától. Mivel a tananyag két év alatt elévülhet, nem a tananyag visszamondására, hanem a problémamegoldásra kell felkészíteni a diákokat.

Ugyanakkor a rektorhelyettes a veszélyekre is figyelmeztetett: az AI túlzott használata miatt bizonyos alapismeretek 18 éves korig ki sem alakulnak, ráadásul az emberi kreativitást sem lehet helyettesíteni.

A gép korlátaira Kovács Levente egy háztartási hasonlattal mutatott rá: a mesterséges intelligencia meg tudja főzni a kávét, de azt sosem fogja tudni, melyik lábbal keltünk fel aznap, mert hiányzik belőle a lelkület.

Összefogási kényszer a nemzetközi piacon

Az egyetemek fejlődésének legújabb lépcsőfoka az innovációs ökoszisztémák kiépítése. Kovács Levente elmondta, hogy a hazai intézmények együttműködése nem választás, hanem kényszer: még ha az összes magyar egyetemet egyetlen intézménnyé gyúrnák is össze, finanszírozási oldalról az sem érné el a Harvard vagy a Stanford szintjét.

A szoros együttműködés révén azonban a magyar intézmények kiaknázhatják a nemzetközi partnerségekben rejlő lehetőségeket. Ennek jegyében a Szegedi Tudományegyetem és az Óbudai Egyetem már közös irodát is működtet, a folyamat részeként pedig több mint egy tucat informatikai képzőhely döntött úgy, hogy akár már 2027 őszén országos programként indítja el a mesterségesintelligencia-alapképzést.

(Borítókép: Prof. dr. Kovács Levente és prof. dr. Kónya Zoltán 2026. szeptember 8-án, a beszélgetést Tieger Endre moderálta. Fotó: Tövissi Bence / Index)