A szélsőséges időjárási viszonyok és az aszály mellett az utánpótlás problémája és a piaci környezet is egyre nagyobb kihívást jelent a magyar zöldségtermelőknek – derült ki a DélKerTÉSZ által szervezett XV. Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényen. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hazai termelés milyen gyorsan és hatékonyan tud reagálni és alkalmazkodni.

Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke az idei szezont értékelve elmondta, hogy míg a korábbi években a nyári időszak jellemzően erős belföldi fogyasztást generált, idén júliusban és augusztusban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás is visszaesett.

Az exportpiacon az eurós egységárak picit kedvezőbben alakultak, de az erősebb forint hatására alacsonyabb értékesítési árakban realizálódott a hazai termelők számára.

Több tényező is árnyékolja a termelői kedvet

„A termelői árakat negatív irányba befolyásolja az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó is. A normál kereskedelmi folyamatokba való beavatkozás közép- és hosszú távon jelentős piaci torzulást és piaci zavarokat okozhat, és ennek a vesztesei a termelők. A piacon így is éles a verseny, éppen ezért szükség lenne az árrésstop minél hamarabbi kivezetésére, illetve a zöldség-és gyümölcs áfájának 5 százalékra csökkentésére a jövő év első negyedévéig, különben a kisgazdaságok lassan eltűnhetnek” – emelte ki Nagypéter Sándor.

Az árrésstop és a zöldségekre, gyümölcsökre vonatkozó áfa mértéke mellett a klímaváltozás hatásai, így az aszály is nehezítik a magyar termelők dolgát. A hajtatott zöldségtermesztés ugyan víztakarékos termelési módnak számít, a megfelelő mennyiségű víz rendelkezésre állása nélkül azonban ez a termelési forma sem működhet. A tartós hőség emellett a növényállományt is jelentősen megterheli, ezért a termesztési és növényápolási technológiák további korszerűsítésére van szükség.

„2020 óta új gondolatokra, innovációra és gyors alkalmazkodásra van szükség. A klímaváltozás miatt a termelőknek folyamatosan változtatniuk kell a technológián és a termesztési gyakorlaton. Öntözés nélkül nincs zöldségtermesztés, ezért a víznek rendelkezésre kell állnia – ennek hiánya már az egész ágazatot veszélyeztetheti” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

A termelők alkalmazkodását segíthetik a szövetkezet pénzügyi és finanszírozási támogatással három éve elindított fóliakorszerűsítési és modernizációs programok, valamint az ellenállóbb fajták termesztése. A szélsőséges időjárás mellett ugyanis a növényvédelmi kihívások is változnak, így a jövőben a termesztésben a jelenleginél is nagyobb szerepet kaphatnak a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, illetve vírusokkal szemben ellenálló fajták.

Láthatóbbá kell tenni a magyar termékeket

A konferencián szó volt arról is, hogy a hazai termékek láthatóságát a kiskereskedelemben is erősíteni lehetne. A DélKerTÉSZ szerint érdemes lenne olyan külön pultokat kialakítani, ahol a magyar termékek egyértelműen megkülönböztethetők, és ahol a termelők saját csomagolással is megjelenhetnek. Ez azért is fontos, mert miközben a kiskereskedelmi láncok jellemzően egységes beszállítói csomagolást kérnek, a termelők számára a megkülönböztethetőség egyre fontosabb versenyelőnyt jelenthet.

Szó volt a megfelelő utánpótlás és munkaerő kérdéséről is. A munkaerőhiány a termesztés elindításának és a hozamok biztosításának is akadálya lehet, a kertészet sajátossága ugyanis, hogy a megfelelő időben és megfelelő mennyiségű munkaerőre van szüksége.

Emellett pedig az utánpótlás biztosítására is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ebben szerepet kaphatnak a mentorprogramok és a kísérleti kertek, amelyek közelebb hozhatják a fiatalokat a kertészeti szakmához, amellyel segíthetik a zöldség-gyümölcs termelést. Fontos, hogy a fiatal gazdák megfelelő támogatást és mentorálást kapjanak, hiszen nélkülük a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképessége nehezen biztosítható.