BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
A hazai magánegészségügyben kiépültek az alapvető digitális infrastrukturák, így a fejlődés új szakaszba lépett. A felmérések szerint a szolgáltatók több mint hatvan százaléka már használ mesterséges intelligenciát, a jövő pedig a teljes betegút intelligens összekapcsolásáról szól. A szektor szereplői szerint a digitalizáció igazi nyertesei a páciensek lesznek.
A hazai magánegészségügyi szektor digitális fejlődése új mérföldkőhöz érkezett: az alapvető informatikai megoldások kiépülése után a különálló rendszerek egységesítése, az összehangolt betegutak megteremtése és a mesterséges intelligencia felelős alkalmazása vált a fő fejlesztési iránnyá. A 66 tagintézményt és több mint 150 milliárd forintos összesített árbevételt reprezentáló Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és az Inspira Research felmérése szerint a digitális alapok szilárdak. A válaszadók közel 90 százaléka használ online időpontfoglalást, több mint 80 százaléka telemedicinát, a 60 százaléka pedig adminisztratív informatikai rendszereket. Jóllehet az intézményvezetők átlagosan kilenc technológiai megoldást ismernek, jelenleg csak négyet alkalmaznak aktívan, ami jelzi, hogy a rendszerszintű integráció még eltérő ütemben halad a szolgáltatóknál.
A kutatás másik kulcseredménye szerint a mesterséges intelligencia a gyakorlatban is megjelent a szektorban: az intézmények 63 százaléka már most is használ valamilyen AI-támogatott megoldást, főként a képalkotó diagnosztikában, a dokumentációban, az adminisztrációban és a betegkommunikációban. A nyitottság megvan, hiszen a válaszadók 71 százaléka tervezi meglévő rendszerei továbbfejlesztését a mesterséges intelligenciára támaszkodva. Ugyanakkor az AI alkalmazása jelenleg még inkább pontszerű funkciókhoz kapcsolódik, és a jövő feladata lesz annak intézményi szintű, átfogó integrálása a napi betegellátási folyamatokba.
Ez is érdekelheti
A modern kórházépítészet nem csupán építészet, hanem a csúcstechnológia és az orvosi munkafolyamatok komplex integrációja. Hong Chang-pyo, a dél-koreai Gangnam Severance Kórház igazgatóhelyettese szerint a jó gyógyintézet kulcsa a terek egyensúlyában rejlik. A szakember rámutatott, hogy a logisztika és a technológiai rugalmasság alapjaiban határozza meg az egészségügy jövőjét.
„A magyar magánegészségügyben ma már nem az a kérdés, hogy digitalizáljunk-e, hanem az, hogyan tudjuk a technológiát a betegek és az egészségügyi szakemberek javára fordítani. A mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz: akkor jelent valódi előrelépést, ha biztonságosabbá, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi az ellátást, miközben az orvosi döntések továbbra is az egészségügyi szakemberek kezében maradnak” – hangsúlyozta Lancz Róbert, a Primus elnöke.
Lancz Róbert, a Primus elnöke szerint az a fő kérdés, hog miként fordítható a technológia a betegek és az egészségügyi szakemberek javára / Illusztráció: Primus
A digitalizáció következő nagy lépése közvetlenül a páciensek számára is jól érzékelhető, pozitív változásokat hoz. A stratégiai cél egy olyan egységesen támogatott betegút kialakítása, amelyben a teljes ellátási lánc egyetlen összekapcsolt digitális folyamattá válik. Ebben az elképzelésben az online időpontfoglalás, az előzetes digitális anamnézisfelvétel, az automatizált betegkommunikáció, a naprakész digitális dokumentáció, a leletek azonnali elérése és a kezelés utáni automatikus utánkövetés szervesen kiegészítik egymást.
Ez az integráció nem csupán kényelmesebb és kiszámíthatóbb ellátási élményt nyújt a betegeknek, hanem drasztikusan csökkentheti az adminisztratív hibák lehetőségét, érdemben lerövidítheti a rendelői várakozási időket, és ami a legfontosabb: jóval több időt szabadíthat fel az orvos és a páciens közötti személyes, érdemi konzultációra. A cél tehát nem a digitális funkciók halmozása, hanem egy olyan betegélmény megteremtése, ahol a technológia a háttérben, láthatatlanul támogatja a gyógyítást.
A kutatás szerint a következő években a fejlesztések fókusza egyértelműen az adminisztratív terhek csökkentésére és az ellátás hatékonyságának javítására irányul. A szolgáltatók többsége az AI-jal támogatott dokumentációt, az intelligens betegkommunikációt, az időpontkezelés automatizálását és a képalkotó diagnosztikát fejlesztené tovább. A szakemberek kiemelik: az AI szerepét az orvosok munkáját segítő intelligens asszisztensként értelmezik, nem pedig az orvosi döntéshozatal helyettesítőjeként.
A fejlődés ütemét ugyanakkor jelenleg több hátráltató tényező is befolyásolja. A legnagyobb kihívást a különböző informatikai rendszerek közötti interoperabilitás – azaz a rendszerek egymással való kommunikációjának – hiánya jelenti, de a magas beruházási költségek, valamint az adatkezeléssel és az AI alkalmazásával kapcsolatos szabályozási bizonytalanságok fékezőereje is jelentős.
A felmérés egy fontos üzenetet is megfogalmaz a technológiai fejlesztők számára. A jövőben a szoftverek sikerét már nem a csomagolt funkciók vagy az AI-hívószavak száma határozza meg. A magánegészségügyi szereplők olyan megoldásokat keresnek, amelyek könnyen integrálhatók a meglévő informatikai környezetbe, megfelelnek a legszigorúbb adatvédelmi és kiberbiztonsági követelményeknek, és a gyakorlatban, a napi betegellátásban nyújtanak mérhető támogatást. A piaci igény egyértelműen az egyszerűen bevezethető, biztonságos és egymással zökkenőmentesen együttműködő digitális ökoszisztémák felé tolódik el.
Napi