GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az Országgyűlés mindössze 35 ellenzéki tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül elfogadta az államszocialista korszak titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényt. A Magyar Péter vezette kormány ígérete szerint az 1956-os forradalom 70. évfordulójára megkezdődik a fennmaradt iratanyag érdemi megnyitása, a nem minősített adatok első köre pedig már október 22-től hozzáférhetővé válhat.
Elfogadta az Országgyűlés az ügynökakták nyilvánosságra hozását szabályozó törvényt, amely több mint három évtizeddel a rendszerváltás után teremthet szélesebb hozzáférést az államszocialista állambiztonsági iratokhoz.
A javaslatot 149 képviselő támogatta, 35-en tartózkodtak, ellenszavazat nem volt, miközben a kormány azt ígéri, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulójára megkezdődik a fennmaradt iratanyag érdemi megnyitása.
A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatai nem kaptak többséget, a végső előterjesztést 149 igen szavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadták el, miközben egyetlen képviselő sem szavazott nemmel.
A mostani döntést egy júliusi első lépés előzte meg, amikor 188 igen szavazattal a parlament már elrendelte a még állami szerveknél lévő állambiztonsági iratok és adatbázisok minősítésének felülvizsgálatát. A Magyar Péter vezette kormány akkori terve szerint azok az anyagok, amelyeknél nem indokolt a titkosítás fenntartása, a Történeti Levéltárhoz kerülnek, a hatos kartonok és a mágnesszalagokon fennmaradt nem minősített adatok első köre pedig október 22-től válhat hozzáférhetővé.
Az ügynökakták teljes feltárása a rendszerváltás egyik legrégebben húzódó rendezetlen ügye:
az első átfogó átvilágítási törvényt még 1994-ben fogadták el, ezt azonban az Alkotmánybíróság döntései nyomán többször módosítani kellett, az átvilágítási rendszer pedig 2005 végén megszűnt.
A 2003-as úgynevezett dossziétörvény szélesítette az állambiztonsági iratok kutathatóságát és létrehozta a jelenlegi levéltári rendszert, teljes körű lusztrációra és korlátlan aktanyilvánosságra azonban akkor sem került sor.
A kérdés azóta ciklusról ciklusra visszatért a politikai vitákban, miközben a Történeti Levéltár és a korábbi Kenedi-bizottság is arra jutott, hogy a fennmaradt iratok megismerhetőségét részben a szétszórt dokumentumállomány, a korábbi iratmegsemmisítések és a hozzáférés jogi korlátai nehezítették. A mostani Tisza-kormány már a választások után azt ígérte, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára kereshetővé teszi a rendelkezésre álló állambiztonsági iratanyag jelentős részét, így a szeptemberi törvény elfogadása ennek a vállalásnak a jogszabályi lezárását jelenti.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images