GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
A fizetési meghagyásos eljárás ma a magyar polgári jogérvényesítés egyik legfontosabb eszköze: évente 400-500 ezer ügy indul ezen az úton, miközben az ügyek döntő többsége bírósági per nélkül zárul. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője a Portfolio Követeléskezelési trendek 2026 konferencián arról beszélt, hogyan vált a korábban bírósági hatáskörben működő eljárás elektronikus, gyors és tömegesen használt közjegyzői rendszerré, és milyen kockázatokkal járna, ha ez a modell visszakerülne a bíróságokhoz.
A fizetési meghagyásos eljárás ma már a követelésérvényesítés egyik legfontosabb magyarországi intézménye, de hosszú út vezetett odáig, hogy elektronikus, közjegyzői eljárásként működjön. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője előadásában történeti kitekintéssel mutatta be, hogyan alakult ki a jelenlegi rendszer, és miért tekinthető a polgári igazságszolgáltatás egyik legsikeresebb digitalizációs fejlesztésének.
A kiindulópont egy 2006-os edinburghi konferencia volt, amely az Európai Unió első kifejezetten e-justice fókuszú szakmai rendezvényeként a digitális igazságszolgáltatás lehetőségeit vizsgálta. Szécsényi-Nagy Kristóf felidézte, hogy ott a német és az osztrák fizetési meghagyásos eljárás jelent meg mintaként: ezek mutatták meg, miként lehet egy szinte minden uniós országban ismert jogintézményt elektronizálni és modernizálni.
A gondolat Magyarországon először a bírósági rendszerben jelent meg. 2008-ban az akkori polgári perrendtartás átfogó módosítása többek között azt célozta, hogy az elektronikus fizetési meghagyásos modell a magyar eljárásjogba is beépüljön. A bíróságok egy évet kaptak a szükséges informatikai rendszer kiépítésére, ez azonban nem valósult meg. Ezt követően 2009-ben a kormány úgy döntött, hogy a közjegyzők kapnak lehetőséget a rendszer létrehozására.
A közjegyzői kamara állami forrás nélkül, egyéves átmeneti idő alatt építette ki az elektronikus fizetési meghagyásos rendszert, amely 2010. június 1-jén elindult. Szécsényi-Nagy Kristóf szerint ez a dátum a történet legfontosabb mérföldköve.
Azóta a közjegyzők bírósági ítélet hatályával folytatják le ezeket az eljárásokat, vagyis a jogerőre emelkedett fizetési meghagyás végrehajtható okirattá válik.
A hatáskör közjegyzőkhöz telepítését az Alkotmánybíróság 2011-ben vizsgálta, és alkotmányjogilag rendben találta. A rendszer később több jelentős módosításon ment keresztül. 2012-ben megjelent a felső értékhatár, amely akkor 400 millió forint volt, valamint a jogosulti oldalon bevezették az elektronikus kézbesítést. A 2018-ban hatályba lépő új polgári perrendtartás két lényeges változást hozott: a felső értékhatár 30 millió forintra csökkent, az alsó értékhatár pedig, amely alatt a követelést először fizetési meghagyás útján kell érvényesíteni, 1 millióról 3 millió forintra emelkedett.
Az eljárás jelentőségét jól mutatják az ügyforgalmi adatok. Magyarországon évente nagyságrendileg 400-500 ezer fizetési meghagyásos ügy indul, ezekhez 300-400 ezer végrehajtási ügy kapcsolódik. A számok alakulását az elmúlt másfél évtized gazdasági és jogszabályi változásai is befolyásolták. A 2015-ös elszámolási törvény, a 2020-as Covid-időszak, majd a kamatstopok és egyes igényérvényesítési korlátozások egyaránt nyomot hagytak az ügyforgalmon.
A 2014 utáni időszakban a rezsicsökkentés hatása is látható volt: a közműszektor követeléseinek értéke és darabszáma érezhetően visszaesett.
A fizetési meghagyásos eljárás egyik legfontosabb funkciója a bíróságok tehermentesítése. Az előadásban bemutatott adatok szerint az ügyek mindössze 5-6 százaléka alakul perré, vagyis kerül át a bíróságokra. Ráadásul ezeknek is csak egy része végződik tényleges ítélettel. Szécsényi-Nagy Kristóf elmondása szerint a bírósági üggyé váló eljárások körülbelül egyharmada megszüntetéssel zárul, jellemzően azért, mert a jogosult végül nem fizeti meg a peres eljárás illetékét.
Az ügyek döntő része kis értékű követelés. Az elmúlt tíz év átlagát vizsgálva az 1 és 200 ezer forint közötti ügyek az összes követelés csaknem háromnegyedét adják. A 200 ezer és 1 millió forint közötti tartomány további mintegy ötödöt képvisel, míg az 1 és 3 millió forint közötti ügyek aránya már jóval kisebb. Az adatok azt is mutatják, hogy minél magasabb a követelés értéke, annál nagyobb eséllyel mond ellent a kötelezett, vagyis annál valószínűbb, hogy az ügy perré alakul.
A követelések jogcímei rendkívül sokfélék. A legnagyobb szeletet a kölcsön- és hiteljogviszonyok adják, de Szécsényi-Nagy Kristóf hangsúlyozta, hogy ez nem azonosítható kizárólag a bankszektorral, mert sok magánkölcsönből eredő igény is megjelenik. Jelentős terület a társasházi közös költségek behajtása is. Ennek éves nettó értéke körülbelül 5 milliárd forint, járulékokkal együtt pedig mintegy 10 milliárdos nagyságrendről van szó. A közjegyző szerint ez jól mutatja, hogy
az eljárás nem pusztán pénzügyi szolgáltatók vagy faktorcégek eszköze, hanem a mindennapi lakossági jogviszonyokat is közvetlenül érinti.
Évente mintegy 200 milliárd forintnyi tőkekövetelést érvényesítenek fizetési meghagyásos eljárásban. Járulékokkal, költségekkel együtt ez körülbelül 400 milliárd forintos nagyságrendet jelent, ami a GDP fél százalékának felel meg. Az állami, önkormányzati és közszolgáltatási szektor érintettsége nagyjából 22 százalékos, ezért a rendszer működése költségvetési és közszolgáltatási szempontból is érzékeny kérdés.
Az eljárás eredményei közül Szécsényi-Nagy Kristóf a gyorsaságot emelte ki. A korábbi bírósági rendszerben Budapesten akár két évig is eltarthatott, amíg egy fizetési meghagyást kibocsátottak. A közjegyzői rendszerben az ügyek 80 százalékában ez egy nap alatt megtörténik.
Ezt szerintem nem kell magyarázni tovább
– fogalmazott. A jogerőre emelkedési arány 94 százalék, vagyis az ügyek túlnyomó részében a kötelezettek nem vitatják a követelést.
A továbbfejlesztési irányok között a kézbesítés javítása szerepel az első helyen. A postai kézbesítési problémák miatt az ügyek mintegy ötödében kézbesítési fikcióval kell számolni. A kamara régóta kéri, hogy a természetes személyek négy alapvető azonosító adatának megadása már az eljárás elején legyen kötelező. Ez lehetővé tenné a lakcímadatok pontosabb ellenőrzését, csökkentené a hibás címzések számát, és megelőzné, hogy csak a végrehajtási szakban derüljön ki: a kötelezett adatai pontatlanok vagy az érintett személy nem azonosítható.
Az előadás végén szóba kerültek azok a hírek is, amelyek szerint a fizetési meghagyásos eljárás visszakerülhetne bírósági hatáskörbe. Szécsényi-Nagy Kristóf szerint
ez súlyos működési és költségvetési kockázatokkal járna.
A kamarai modellszámítások alapján egy ilyen rendszer kiépítése mai áron körülbelül 82 milliárd forintba kerülne, éves fenntartása pedig 26 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, miközben a jelenlegi modell az államnak és az adófizetőknek közvetlenül nem kerül pénzbe.
A jogi ügyvezető arra figyelmeztetett, hogy
a lassulás a közszolgáltatóknál, az önkormányzati cégeknél, a társasházaknál és a gazdasági szereplőknél is gyorsan éreztetné hatását.
A késedelmes követelésérvényesítés körbetartozásokat, likviditási problémákat és magasabb finanszírozási költségeket okozhatna. Összegzése szerint a fizetési meghagyásos eljárás mára a polgári igazságszolgáltatás egyik legjobban működő eleme lett: gyors, olcsó, tömeges ügykezelésre alkalmas, és a bíróságok tehermentesítésében nélkülözhetetlen szerepet játszik.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi