BelföldSzerző: Nádor András 1 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A jogszabály az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.
Kedd délelőtt elfogadta az új ügynökakta-szabályozást az Országgyűlés kedden, a jogszabály 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba – írta az MTI. A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait leszavazta a képviselők többsége. A képviselők 149-en igennel szavaztak, 35-en tartózkodtak, nem szavazat nem volt.
Júliusban végén nyújtotta be a kormány a parlamentben az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján nem a korábbi jogszabályok módosítását, hanem új törvény megalkotását kezdeményezte a kabinet. A kormány július végi közleményében arról írtak, hogy a kommunista diktatúra állambiztonsági tevékenységének feltárásával már többször kísérleteztek a rendszerváltás óta hatalmon lévők, de egyik próbálkozás sem bizonyult teljesnek vagy sikeresnek.
A javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Erre a célra egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét. Az akták több lépésben válnak majd nyilvánossá. Elsőként, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nem sokkal az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető.
Az ügynökakták teljes iratanyaga később lesz csak elérhető – jelentette be Szondi Vanda kormányszóvivő augusztus közepén, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása után. A hálózati személyekről, azaz a beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról vezetett személyi jellegű iratanyagokat, a B dossziékat és B mappákat csak 2027. február 25-ig fogják nyilvánosságra hozni.