Az új szabályok értelmében a jogosult megújulóenergia-közösség egyoldalú nyilatkozattal, a fejlesztő további hozzájárulása nélkül szerezhet tulajdont a szélprojektben, a csatlakozási jogot megállapító határozat véglegessé válásától számított két éven belül. Az előírás a korábbi tervezet egyik legvitatottabb eleme helyett került be a végleges kiírásba, mely szerint a pályázati értékelés során pontot lehetett szerezni azzal, ha a pályázó önként vállalja azt, hogy az állam vagy az érintett önkormányzat egyoldalú nyilatkozattal 30%-os tulajdoni részesedést szerezhet a projekttársaságban.

A megújulóenergia-közösségekkel kapcsolatos lényeges új részletről Éger Ákos, a januárban megalakult, a nyilvántartásba vett hazai energiaközösségek több, mint felét tömörítő Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke beszélt lapunknak.

A szervezet üdvözli a megújulóenergia-közösségek szélerőmű-beruházásokban való, "előremutató" tulajdonszerzési lehetőségét, ami nem meglepetés annak fényében, hogy

a megújulóenergia-közösségek szélerőmű-pályázatba történő beemelésére a Szövetség tett javaslatot a kiírást megelőző hivatalos társadalmi egyeztetés keretében.

A szervezet jelenleg is aktívan foglalkozik a kérdéssel, és szakmai párbeszédet folytat a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal. A tárca a pályázat megjelenését követően a megvalósítás egyes kérdéseivel kapcsolatban is kikérte a Szövetség szakmai véleményét, miközben az energiaközösségek szabályozásáról már korábban is folytak egyeztetések a felek között.

Éger Ákos lényeges pozitívumként emelte ki, hogy nem csak egyszeri kompenzációról vagy egy akár folyamatos támogatásról van szó, hanem tényleges tulajdonosi részvételi lehetőségről.

A szervezet álláspontja szerint

ez erősítheti a szélerőművek helyi elfogadottságát, és segíthet a keletkező gazdasági és egyéb hasznok jelentős részének helyben tartásában,

ami a megújulóenergia-közösségek számára is fontos.

Így a helyi megújulóenergia-közösség nem csak egyszerűen a szomszédja lesz ezeknek a beruházásoknak, hanem remélhetőleg a tényleges tulajdonosa és haszonélvezője is - fogalmazott.

Különösen fontos, hogy az energiaközösségek a helyi társadalom minél szélesebb körét bevonják, és minél több helyi lakos csatlakozzon megtakarításaival a közelükben megvalósuló beruházásokhoz, helyi kkv-kkal és önkormányzatokkal együtt.

Emellett olyan szabályokra van szükség, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a visszaélések kockázatát.

Ez azonban természetesen nem helyettesítheti a megfelelő környezeti és egyéb tervezést, illetve a társadalom bevonását, és nem jelentheti azt, hogy az engedélyezési folyamatokban való társadalmi részvétel lehetőségét és a környezetvédelmi szempontokat gyengíteni lehetne - hangsúlyozta.

A szervezet a megszerezhető legfeljebb 25%-os tulajdoni arányt is megfelelőnek tartja, de álláspontjuk szerint a valós és érdemi részvételhez, illetve ahhoz, hogy valóban finanszírozható legyen a közösség által és hosszú távon is fenntartható legyen, nem feltétlen kell minden esetben maximálisan kihasználni ezt a lehetőséget.

Azonban mindenképpen egy kisebbségi tulajdonlásról van szó, ami nem jelent automatikusan érdemi befolyást, valódi bevonódást.

Annak érdekében, hogy ez mégis így legyen, és a megújulóenergia-közösségek számára garantálva legyen az információkhoz való megfelelő hozzáférés, valamint az, hogy a későbbiekben ne lehessen kiszorítani őket vagy jelentős mértékben csökkenteni a tulajdonrészüket, az ügyvezetésbe vagy a nyereségfelosztásba való beleszólásukat, további nagyon fontos védelmi, támogató intézkedéseket kell még hozni

- mondja Éger Ákos.

Ehhez szerinte jogszabály-módosításra is szükség lesz, amire a kormány nyitottságot is mutat, és ennek lehetőségei már az Energiaközösségek Szövetségével folyó egyeztetéseken is felmerültek.

Kiemelt kérdés a finanszírozás.

A Szövetség felvette a kapcsolatot pénzintézetekkel annak érdekében, hogy választ találjanak arra, milyen módon, milyen konstrukcióban lehetne forrást biztosítani azoknak a megújulóenergia-közösségeknek, amelyek szeretnének részt venni a szélerőmű projektekben.

Elmondása szerint nem elsősorban állami támogatásban gondolkodnak, hanem olyan kedvezményes vagy hosszú futamidejű hitelekben, állami intézményi garanciákban, valamint közösségi finanszírozásban, amelyben a helyi lakosok és más közösségi szereplők saját befektetéseikkel is hozzájárulhatnak a tulajdonszerzéshez.

A szervezetnél arra számítanak, hogy a megújulóenergia-közösségek tulajdonszerzési lehetősége tartósan fennmarad.

Ugyanakkor nem várható, hogy már az aktuális pályázati felhívás esetében tömegesen tudnának élni a lehetőséggel, miután az meglehetősen készületlenül érhette őket.

A cél az, hogy a konstrukció már ebben a pályázati ciklusban bizonyítsa hosszú távú működőképességét, a későbbi felhívásokon pedig a megújulóenergia-közösségek már nagyobb számban tudjanak majd élni a lehetőséggel.

Nem elég az ajtót kinyitni, hanem képessé is kell tenni a megújulóenergia-közösségeket arra, hogy érdemben részt tudjanak venni, és olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek biztosítják, hogy irányításuk valóban a helyi közösség kezében legyen - mondta. Ehhez például az energiaközösségek energetikai működése előtti akadályokat is le kell még bontani.

A megújulóenergia- és energiaközösségek friss szereplők az energiapiacon, akiket különböző módon segíteni érdemes, és az EU is előír egy úgynevezett támogatói keretrendszert. Ez nem csak pénzügyi támogatást jelent, hanem az adminisztratív akadályok csökkentését például a regisztráció egyszerűsítésével, mintadokumentumokkal vagy egyablakos ügyintézéssel. Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország egy ilyen támogatói rendszert létrejöttét tartja kívánatosnak, és bár ennek érdekében a civilek már tettek lépéseket, ugyanakkor a kormányzati támogatás, háttér és koordináció is szükséges lenne ehhez.

A Szövetség egyik javaslata szerint lehetővé kell tenni az energiaközösségeknek, hogy közösen szerezhessék be az energiát, és haszonkulcs nélkül adhassák tovább a tagjaik számára.

Álláspontjuk szerint egy új adatcsere-platformra is szükség van, hogy a különböző érintett szereplők, az energiaközösségek, az energiakereskedők és a hálózati társaságok ugyanazon platformon követhessék a villamos energiával kapcsolatos adatfolyamot, és hogy ezáltal az adatok beszerzése, validálása és a számlázás egységesüljön.

A kihívásokat szerinte viszonylag egyszerűen rendezni lehet a politikai akarat megléte esetén, a Szövetségnek pedig kész javaslatai vannak a nyitott kérdések jelentős részének megválaszolására.

Ha ez sikerül, akkor szerintem nagyon jelentős érdeklődés lesz, mert egyébként azt látjuk, hogy habár az energiaközösségek nagy számban még nem jelentek meg Magyarországon, de mind a helyi lakosság körében, mind az önkormányzatok körében az érdeklődés és a tenni akarás egyaránt óriási; ezt a tenni akarást kell aktív cselekvési lehetőséggé formálniuk a politikai döntéshozóknak

 - fogalmazott.

Mind az energiaközösségek, mind a szélerőmű-beruházásokban való helyi közösségi részvétel tekintetében számos példa akad világszerte, Hollandiában, Dániában, Belgiumban, Németországban vagy Skóciában egyaránt volt erre irányuló sikeres kezdeményezés. Dániában például nem kifejezetten az energiaközösségek, hanem a helyi közösség tagjai szerezhettek tulajdonrészt a szélerőművekben, és ez jelentősen megnövelte a szélerőművek társadalmi elfogadottságát az országban - mutatott rá Éger Ákos.

Arra a felvetésre, hogy van olyan beruházói vélemény, mely szerint a magyar szélerőmű-pályázat megújulóenergia-közösségekre vonatkozó részének gyakorlati haszna erősen kérdéses jelenlegi állapotában, úgy fogalmazott:

bár az energiaközöségekkel kapcsolatos kereteket még alakítani kell, de ha ezek kiszámíthatóságot biztosítanak, akkor megfelelő keretet adnak a beruházóknak is, egyértelmű határidőkkel, dokumentumokkal, vételár-számítással vagy kisebbségi tulajdonosi megállapodással.

A társadalom számára valóban hasznos, előremutató, fenntartható szélerőmű-projekteket szeretnénk megvalósítani, és azokat a beruházókat szeretnénk Magyarországra vonzani, akik lehet, némi pluszmunkával, de valójában a helyi közösségek érdekeit is szolgáló beruházásokat valósítanak meg. Ha a fenntarthatósági problémákat tényleg meg akarjuk oldani, akkor egyben kell kezelni a gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziót, és azzal, hogy az energiaközösségeket bevonjuk ilyen projektekbe, magasabb szintre emelhetjük a tisztán energetikai beruházásokat - fűzte hozzá.

Címlapkép forrása: Craig Stennett/Getty Images