A francia statisztikai hivatal, az INSEE kedden közzétett végleges adatai szerint

augusztusban 2,6 százalékos volt az éves harmonizált infláció Franciaországban, ami valamivel alacsonyabb a hónap végén közölt 2,7 százalékos előzetes becslésnél.

Júliusban még 2,4 százalékon állt a mutató, vagyis a kisebb lefelé történő felülvizsgálat ellenére egyértelműen gyorsult az áremelkedés, és az infláció május óta nem látott szintre került.

Az INSEE előzetes részletes adatai alapján a felfutás hátterében elsősorban az energia drágulása áll.

Az energiatermékek ára augusztusban éves összevetésben 16,7 százalékkal lehetett magasabb, szemben a júliusi 12,6 százalékkal, amit elsősorban a kőolajtermékek árának emelkedése magyarázott.

A friss élelmiszerek ára szintén gyorsan, 5,8 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatások inflációja 2,2-ről 2 százalékra mérséklődött, az iparcikkek pedig továbbra is olcsóbbak voltak az egy évvel korábbinál.

A francia adat azért is fontos, mert az ország hosszú ideig az euróövezet alacsonyabb inflációjú gazdaságai közé tartozott, most azonban ott is egyre világosabban látszik az energiaár-sokk hatása. A harmonizált mutató továbbra is elmarad az euróövezet augusztusi, 3,3 százalékos inflációjától, az irány azonban ugyanaz: az olaj- és gázárak emelkedése ismét felfelé húzza a fogyasztói árakat, és növeli annak kockázatát, hogy a drágulás más termékekbe és szolgáltatásokba is begyűrűzik.

Ez különösen kellemetlen helyzetet teremt az Európai Központi Bank számára: az EKB szeptember 10-én 25 bázisponttal, 2,5 százalékra emelte irányadó kamatát.

Christine Lagarde elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése miatt az infláció a korábban vártnál tartósabban maradhat magas. Azóta több döntéshozó is jelezte, hogy további szigorításra lehet szükség, miközben a gáz- és olajárak már az EKB korábbi kedvezőtlen forgatókönyveiben feltételezett szinteket is megközelítették vagy meghaladták.

Franciaország esetében mindez azért különösen érzékeny, mert az infláció élénkülése nem párosul erős gazdasági növekedéssel. A francia GDP a második negyedévben stagnált, miközben a munkanélküliségi ráta 8,3 százalékra emelkedett, vagyis az újabb inflációs hullám egy viszonylag gyenge konjunktúrában éri a gazdaságot. Ez tovább szűkítheti az EKB mozgásterét: miközben az energiaárak miatt egyre erősebbek az érvek a magasabb kamatok mellett, a monetáris szigorítás a gyengébben teljesítő nagy euróövezeti gazdaságokra – köztük Franciaországra – egyre nagyobb terhet rakhat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images