GazdaságSzerző: index 2 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Riadót fújtak a kereskedők: mindenki látja a bajt, mégsem vezetik ki az árrésstopot.
Riadót fúj a döntéshozók felé a kisebb, magyar kereskedelmi vállalkozásokat, illetve kis- és középvállalkozások (kkv) érdekeit érvényesíteni igyekvő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség. „Nincs több idő a várakozásra, az árrésstopot valamennyi érintett termékkörben haladéktalanul ki kell vezetni” – mondta az Indexnek Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára, aki szerint a friss adatok egyértelműen visszaigazolják azokat a veszélyeket, amelyekre a szövetség már korábban is felhívta a figyelmet.
Magyarországon 2025-ben 2713-mal kevesebb üzlet működött, mint egy évvel korábban, a megszűnt egységek közül pedig 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt.
A bezárási hullám különösen a kisebb településeket sújtja, ahol a helyi üzlet sokszor nem egyszerűen egy kereskedelmi egység, hanem a lakosság mindennapi ellátásának egyik alapfeltétele. Ha ezek a boltok eltűnnek, az időseknek, az autóval nem rendelkezőknek és a nehezebben mozgó embereknek akár a legalapvetőbb termékek beszerzése is komoly problémává válhat.
Neubauer Katalin ezért üdvözölte a hét térség fejlesztését célzó Széchenyi István Programot, ugyanakkor arra figyelmeztetett: a vidék támogatása nem lehet teljes a helyi kereskedelem megőrzése nélkül. Hiába érkeznek fejlesztési források egy térségbe, ha közben eltűnnek a falvakból azok az üzletek, amelyek nélkül a mindennapi élet egyre nehezebbé válik. A vidék élhetőségéhez a működő bolt ugyanúgy hozzátartozik, mint az iskola, az orvosi rendelő vagy a megfelelő közlekedés.
Az egymilliárd forint alatti éves árbevételű vállalkozásokra ugyan nem vonatkozik az árrésstop, közvetve mégis ők lehetnek a szabályozás legnagyobb vesztesei. Méretükből adódóan jellemzően nem közvetlenül a termelőktől vagy az élelmiszeripari vállalatoktól, hanem nagykereskedőkön keresztül szerzik be az árut. Mire a termék eljut hozzájuk, annak ára már több költségelemet és közvetítői árrést is tartalmaz.
Emiatt akkor sem tudnának a nagy láncokéhoz hasonló fogyasztói árakat kialakítani, ha önként teljesen lemondanának a saját árrésükről. Az sem életszerű megoldás, hogy a kisboltos az árrésstop hatálya alá tartozó láncok üzleteiben vásárolja meg a továbbértékesíteni kívánt árut: több hálózat nem szolgál ki viszonteladókat, és egy ilyen beszerzési modell működésképtelen lenne. A vásárlók ezért fokozatosan elfordulnak a kis üzletektől, a megmaradó forgalom pedig már nem fedezi a béreket, az energiaköltségeket és az üzlet fenntartását.
Az árrésstop nem közvetlenül a termékek fogyasztói árát rögzíti, hanem a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget korlátozza: az érintett kereskedők a szabályozás alá tartozó árucikkeken fő szabály szerint legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Az intézkedés az egymilliárd forintnál nagyobb éves nettó árbevételű vállalkozásokra vonatkozik, jelenleg 43 élelmiszer- és további 30 drogériai termékkategóriát érint. Az árrés azonban nem azonos a kereskedő nyereségével, abból kell fedezni többek között a béreket, az energia-, szállítási, raktározási és üzletfenntartási költségeket, valamint a veszteségeket és a fejlesztéseket is. A korábbi hatósági árral szemben tehát az állam nem egy konkrét bolti árat határoz meg, hanem azt szabályozza, hogy a kereskedő mennyivel adhatja drágábban a terméket a beszerzési áránál. A kereskedelmi érdekképviseletek kritikája szerint a rendszer azért torzítja a piacot, mert kizárólag az értékesítési lánc utolsó szereplőjének mozgásterét szűkíti, miközben a termelők, a feldolgozók és a nagykereskedők költségeit, illetve árrését nem korlátozza.
A szabályozás közvetlenül mindössze 201 vállalatot érint, ezek azonban több ezer üzletet működtetnek. A kötelezett élelmiszer kereskedőknek 43 élelmiszer-termékcsoport kategóriában kell legfeljebb 10 százalékos árréssel dolgozniuk, miközben az intézkedés legfeljebb 15 százalékos árréssel további 30 drogériai termékcsoportra is kiterjed. Összehasonlításként: a korábbi hatósági ár – árstop – kilenc termékcsoportra vonatkozott, vagyis a mostani beavatkozás jóval szélesebb körben alakítja át a kereskedelem működését.
Neubauer Katalin szerint a szabályozás egyik alapvető hibája, hogy nem veszi figyelembe az üzlettípusok eltérő költségszerkezetét. Egy széles választékot, csemege- és húspultot fenntartó szupermarket működési költsége az árbevétel 28–30 százalékát is elérheti. Az árrésstop alá tartozó termékek eközben a forgalmának 30–40 százalékát adhatják. Egy szűkebb választékkal dolgozó diszkontnál ugyanaz a szabályozás jóval kevesebb árucikket és a teljes forgalom kisebb részét érinti.
A rendszer ezért a főtitkár szerint felgyorsítja a piac „eldiszkontosodását”. A hagyományos szupermarketek költségcsökkentésre, szolgáltatásaik szűkítésére és választékuk átalakítására kényszerülnek. A 10 százalékban maximált árrés élelmiszerek esetében a logisztikai költségeket sem fedezik, az üzemelési költségek alig termelhetők ki, fejlesztésre pedig a legtöbb vállalkozásnál nem marad keret. Ennek következményeit idővel a vásárlók is megérezhetik a választék, a kiszolgálás és az üzletek állapotának romlásán keresztül.
A szabályozás továbbá egyértelműen az import térnyerését erősíti, ahogy azt a szövetség másfél éve a bevezetés óta hangsúlyozza. Az erős forint olcsóbbá teszi a külföldről érkező termékeket, miközben a hazai mezőgazdaság gyenge eredményei miatt éppen a magyar termékek védelemére kellene összpontosítani Az árrés sapka egyszerre rontja a magyar gazdák, a magyar élelmiszeripar és a hazai beszállítók pozícióját.
A kereskedelmi érdekképviseletek korábban is arra figyelmeztettek, hogy az árrésstop veszélyezteti a kisebb üzletek fennmaradását. Az inflációs folyamatok közben szintén a kivezetés mellett szólnak: augusztusban a vendéglátás nélkül számított élelmiszerár-index éves alapon 4,8 százalékkal csökkent a KSH adatai értelmében hetedik hónapja csökken az élelmiszerek ára. Az Országos Kereskedelmi Szövetség már a júliusi adatok alapján is úgy érvelt, hogy ennél kedvezőbb időpont aligha kínálkozik az intézkedés megszüntetésére.
Neubauer Katalin elmondása szerint az agrár-, a gazdasági és a pénzügyi tárca szakemberei egyaránt ismerik a problémát. A július 24-i minisztériumi egyeztetésen is elhangzott, hogy az árrésstop hibás és versenykorlátozó intézkedés, azóta azonban újabb hónapok teltek el érdemi lépés nélkül.
Az MNKSZ ezért azt kéri a politikai vezetéstől, hogy
a már kialakult szakmai egyetértést kövesse döntés, vezessék ki az élelmiszer és drogéria termékek árrés sapkáit.
„Ha a kormány valóban a verseny erősítését tekinti gazdaságpolitikája egyik alapjának, akkor meg kell szüntetnie a kereskedők versenyét korlátozó árréssapka intézkedést. A további halogatás árát ugyanis egyre több, generációk óta működő magyar családi vállalkozás, velük együtt pedig a vidéki lakosság fizetheti meg” – fogalmazott.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)
Napi