Újabb 285-tel nőtt egy év alatt azoknak a száma, akik pedagógiai munkakörben dolgoznak a köznevelésben vagy a szakképzésben úgy, hogy nincs pedagógus végzettségük. A KSH friss adatai szerint már több mint ötezren vannak.

A Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyar statisztikai évkönyv 2025 című kiadványára hivatkozva arról ír, hogy a 2025/2026-os tanévben összesen 5304-en dolgoztak pedagógiai munkakörben pedagógus képesítés nélkül a hazai köznevelési és szakképző intézményekben.

Közülük 3184-en óvodapedagógus, tanító, tanár vagy oktató munkakörben, 2021-en egyéb pedagógusi, oktatói munkakörben, 99-en pedig vezetőként vagy vezetőhelyettesként dolgoztak.

Különösen látványos a növekedés az úgynevezett egyéb beosztású pedagógusok és oktatók körében: 2021 és 2025 között 35 százalékkal nőtt a képesítés nélkül dolgozók száma. Az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok és oktatók esetében ugyanez az emelkedés 31,6 százalékos volt.

A jogszabályok bizonyos esetekben lehetőséget adnak pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakemberek alkalmazására. Ha egy állás megfelelő végzettségű pedagógussal nem tölthető be, meghatározott feltételekkel olyan diplomások is taníthatnak, akik az adott tantárgyhoz kapcsolódó szakterületen rendelkeznek felsőfokú végzettséggel.

A szakképzésben ennél is szélesebb a kör: egyes szakmai tanári, szakoktatói és gyakorlati oktatói munkakörök pedagógiai felsőfokú végzettség nélkül is betölthetők. Testnevelés esetén például megfelelő pedagógus hiányában sportedzői vagy testnevelő-edzői végzettséggel is lehet tanítani.

A középiskolai honvédelmi oktatásban katonák is betölthetnek pedagógiai munkakört.

Az óvodák helyzete szintén változóban van. Korábban középfokú óvodai nevelői szakképesítéssel is lehetett pedagógusdiploma nélkül óvodapedagógusi munkakört betölteni, amit szakmai szervezetek bíráltak. A Civil Közoktatási Platform beszámolója szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium is egyetért azzal, hogy az óvodákban a gyerekekkel teljes időben diplomás óvodapedagógus foglalkozzon.

Egyre több az egyházi iskola is

A KSH adatai egy másik oktatási trendet is kirajzolnak: tovább nőtt az egyházi fenntartású intézmények száma. A 2025/2026-os tanévben 1615 feladatellátási helyen működött egyházi vagy felekezeti fenntartású oktatási intézmény, szemben az előző tanév 1587 intézményével. Öt év alatt az egyházi intézmények száma 12,5 százalékkal emelkedett.

Az egyházi oktatási intézményekben a legutóbbi tanévben 28 449 pedagógus és oktató dolgozott, 4461-gyel több, mint öt évvel korábban. Az ezekbe az intézményekbe járó gyermekek, diákok és hallgatók száma pedig elérte a 265,8 ezret, ami mintegy 35,8 ezres növekedést jelent öt év alatt.