Az International IDEA friss demokráciajelentése szerint Magyarország mind a négy vizsgált fő területen közepes teljesítményt nyújt, ugyanakkor a részletes adatok alapján különösen a jogállamiság és a politikai-társadalmi részvétel területén gyenge a magyar pozíció.

Fontos ugyanakkor:

a most megjelent jelentés 2025-ös adatokra épül, vagyis még az Orbán-kormány utolsó teljes évének demokratikus állapotát rögzíti, így a 2026-os kormányváltás és az azt követő intézményi változások hatása ezekben a mutatókban még nem jelenik meg.

A képviselet területén Magyarország 0,550 ponttal a 83., az alapvető jogoknál 0,579 ponttal az 57., a jogállamiságban 0,493 ponttal a 70., míg a politikai és társadalmi részvételben 0,439 ponttal mindössze a 125. helyen áll a vizsgált országok között.

A legkedvezőtlenebb változás a jogállamiság területén látható, ahol Magyarország pontszáma egyetlen év alatt 0,503-ról 0,493-ra csökkent,

miközben az ország a korábbi 67. helyről a 70. pozícióba csúszott vissza.

Ennél kisebb mértékű, de szintén negatív elmozdulás történt a képviselet és az alapvető jogok mutatójában is, előbbi 0,553-ról 0,550-re, utóbbi 0,581-ről 0,579-re mérséklődött, miközben a politikai és társadalmi részvétel pontszáma 0,439-en maradt, vagyis ezen a területen érdemi javulást vagy romlást sem regisztrált az IDEA.

A hosszabb távú folyamatok ennél is kedvezőtlenebb képet rajzolnak ki, mivel az IDEA értékelése szerint Magyarországon az elmúlt években jelentős visszaesés következett be a jogállamiság több elemében, miközben romlott a demokratikusan választott kormány működésének minőségét mérő mutató is.

A magyar teljesítmény az Orbán-kormány utolsó teljes évében ugyanakkor nem minden részterületen volt gyenge, hiszen az általános választójog, a választási részvétel, a személyes biztonság és a szabad mozgás tekintetében Magyarország továbbra is a vizsgált országok felső negyedébe tartozik, vagyis a jelentés nem egységes demokratikus leépülést, hanem jelentős különbségeket mutat az egyes intézményi területek között.

Aggasztó, hogy a tavalyi magyar adatok egy szélesebb nemzetközi trendbe illeszkednek, mivel

az IDEA szerint 2025-ben 98 országban, vagyis a vizsgált államok 57 százalékában romlott legalább egy demokratikus mutató az öt évvel korábbi állapothoz képest, miközben javulást mindössze 55 országban, a vizsgált államok 32 százalékában mértek.

A leggyakoribb visszaesést a véleménynyilvánítás szabadságában tapasztalták, ahol az országok 24 százalékában következett be szignifikáns romlás, míg a sajtószabadság esetében 23, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnél pedig 18 százalék volt ugyanez az arány.

A globális összevetésben is a jogállamiság bizonyult az egyik leggyengébb demokratikus dimenziónak, miután 71 ország, vagyis a vizsgált államok 41 százaléka került az alacsony teljesítményű kategóriába, miközben 29 országban öt év alatt statisztikailag is érdemi visszaesést mértek. Az IDEA ebbe a kategóriába többek között a bírói függetlenséget, a korrupció korlátozását, a jog kiszámítható érvényesítését, valamint a személyes integritást és biztonságot sorolja, vagyis olyan intézményi tényezőket, amelyek a demokratikus berendezkedés működőképességét közvetlenül meghatározzák.

Mivel a mostani adatsor még az Orbán-kormány utolsó teljes évének állapotát mutatja, az IDEA a magyarországi kilátások értékelésében már elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a 2026-os kormányváltást követő intézményi reformok képesek lesznek-e tartósan megfordítani a korábbi demokratikus visszacsúszást, vagy megállíthatatlan a romlás. A szervezet szerint ennek megítélésében nem pusztán az számít majd, hogy az új kormány lebontja-e a korábbi intézményi struktúrákat, hanem az is, hogy képes-e független intézményeket és hosszabb távon működő fékeket létrehozni, valamint hogy az alkotmányos átalakításokat gyorsított eljárások helyett szélesebb és érdemi társadalmi-politikai egyeztetés mellett hajtják-e végre.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher