GazdaságSzerző: portfolio 2 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján több tízezer megváltozott munkaképességű személy marad ki a 2027-től bevezetendő, 120 ezer forintos "nyugdíjminimumból" – derítette ki a Lakmusz. Bár a kormány az öregségi nyugdíjak mellett kiterjeszti a 120 ezer forintos minimumot a 65 év feletti rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülőkre is, a 65 év alatti ellátottak "csak" 10% emelést kapnak majd, ezzel a legtöbbjüknek továbbra is 120 ezer forint alatt lesz a juttatása.
Magyar Péter miniszterelnök még augusztus végén jelentette be, hogy a kormány 2027 januárjától a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíjminimumot. A bejelentést követő viták rávilágítottak arra, hogy a kormányfő által említett több százezer érintett eléréséhez az öregségi nyugdíjasokon túl – akik közül az év elején mintegy 127 ezren kaptak 120 ezer forint alatti összeget – a megváltozott munkaképességűeket is be kell vonni az intézkedésbe.
Szeptember elején végül az a kormányzati kompromisszum született, hogy
a rokkantsági ellátásban részesülők közül csak a 65 éves nyugdíjkorhatárt betöltöttek kapják meg garantáltan a 120 ezer forintos minimumot.
Azoknak, akik még nem töltötték be a korhatárt, egy általános, 10 százalékos emelést biztosítanak.
A KSH által közölt, korcsoportos adataiból immár pontosan látszik, mekkora tömeget érint hátrányosan ez a feltételrendszer. A 2026 eleji statisztikák szerint több mint 92 ezer megváltozott munkaképességű személy kapott havi 100 ezer forintnál alacsonyabb ellátást. Közülük elsöprő többségben, több mint 82 ezren 65 év alattiak voltak. További 22 ezren kapnak havi 100 és 120 ezer forint közötti juttatást, és körükben is többségben vannak a 65 évnél fiatalabbak, több mint 16 ezer fővel.
Rájuk a bejelentések értelmében nem vonatkozik majd a 120 ezer forintos minimum.
Bár a sáv felső határához közelebb eső – legalább 109 ezer forintos – ellátásban részesülők a 10 százalékos emeléssel éppen átléphetik a 120 ezer forintos küszöböt, a statisztika egyértelműen rámutat arra, hogy összességében sok tízezer rokkantsági ellátott marad ki a leginkább rászorulókat célzó érdemi felzárkóztatásból.
Farkas András nyugdíjszakértő a demográfiai aránytalanság okát abban látja, hogy a rokkantsági ellátottak többsége a 65. életév betöltésekor kéri a rendes öregségi nyugdíj megállapítását, mivel az az esetek döntő többségében anyagilag kedvezőbb számukra. Ennek következtében a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerében eleve nagyon kevés az idős, nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akire vonatkozhatna az új, megemelt minimum.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images