GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az árrésstop, az erős forint és a magas áfa az importnak kedvez és rontja a magyar termelők helyzetét.
Minden piaci beavatkozásnak lehet értelmes ideje, az árrésstopé azonban már egyértelműen lejárt – erre mutatott rá a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a DélKerTÉSZ. Tájékoztatásuk szerint, miközben a magyar zöldség- és gyümölcstermelőknek az aszállyal, a tartós hőséggel, az importnyomással és a munkaerőhiánnyal egyszerre kell megküzdeniük, az eredetileg az infláció megfékezésére bevezetett intézkedés továbbra is lefelé szorítja a termelői árakat és torzítja a kereskedelmi viszonyokat.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusban mindössze 1,3 százalékos volt az éves infláció, az élelmiszerek pedig átlagosan 1,4 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak
lettek olcsóbbak. Júliushoz képest is 3,5, illetve 3,4 százalékos áresést mértek.
Ebben a helyzetben az árrésstop fenntartását már nehéz inflációs érvekkel megmagyarázni. A rendszert valójában már korábban ki kellett volna vezetni, helyette pedig – Magyar Péter miniszterelnök és a kormány választási ígéretének megfelelően – régen 5 százalékra kellett volna csökkenteni a zöldségek és gyümölcsök jelenleg 27 százalékos áfáját - mutattak rá.
A kormányváltás után az ágazat gyors döntésre számított. Magyar Péter és a Tisza Párt programja az egészséges élelmiszerek áfájának azonnali mérséklését ígérte, Bóna Szabolcs agrárminiszter pedig már az új Országgyűlés alakuló ülésén arról beszélt, hogy elsőként a zöldségek és gyümölcsök adójához nyúlnának hozzá. A lépésből azonban egyelőre semmi sem valósult meg – ahogyan arra a Világgazdaság korábban is rámutatott, később az államtitkári tájékoztatóból pedig az derült ki, hogy nem várható e területen sem gyors intézkedés.
A FruitVeB közleménye szerint a 2025 végén, többek között az almára, körtére, szilvára, csemegeszőlőre, vöröshagymára, paradicsomra, zöldpaprikára és fejes káposztára kiterjesztett árrésstop közel egy év alatt nem igazolta, hogy érdemben mérsékelné az inflációt. Eközben a legfeljebb 10 százalékos árrés arra ösztönzi a kereskedelmi láncokat, hogy a minőségi magyar termékek helyett az olcsóbban beszerezhető, gyakran importból származó árut részesítsék előnyben.
A helyzetet tovább rontja, hogy a forint április óta bekövetkezett erősödése olcsóbbá tette a behozatalt. A termelőknek így egyszerre kell viselniük a 27 százalékos áfa, a kiskereskedelmi különadó, az EPR-díjak és az árréskorlátozás közvetett következményeit, miközben az európai termelői árak is rendkívül alacsonyak.
A szabályozás ráadásul a termékszerkezetet is torzítja. A FruitVeB szerint a kereskedők az árrésstopos termékeken kieső nyereséget más árucikkeken igyekeznek pótolni. A nem korlátozott színes paprikák fogyasztói ára így megemelkedhetett, a kereslet pedig az árrésstopos zöldpaprika felé fordult, visszavetve a korábban fejlődésnek indult színespaprika-termelést.
Az ágazati szervezet arra figyelmeztetett: ha a folyamat nem változik, néhány éven belül kritikusan összezsugorodhat a hazai termelés, a magyar zöldségek és gyümölcsök pedig kiszorulhatnak a kiskereskedelmi láncok polcairól. Ez azért lenne különösen súlyos, mert a láncok adják a belföldi piac mintegy 70 százalékát.
Hasonló problémákról számolt be Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke a XV. Magyar Paprika Napján. Elmondása szerint a korábbi évek erős nyári keresletével szemben idén júliusban és augusztusban a zöldség- és gyümölcsfogyasztás is csökkent. A gyenge kereslet és az erős forint miatt a termelői árak több terméknél a 2022-es szintre estek vissza.
Nagypéter Sándor szerint az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó közép- és hosszú távon jelentős piaci zavarokat okozhat, amelyeknek végül a termelők lesznek a vesztesei. Az árrésstop mielőbbi kivezetése mellett ezért legkésőbb 2027 első negyedévéig 5 százalékra kellene csökkenteni a zöldségek és gyümölcsök áfáját. Enélkül egyre több kisgazdaság hagyhat fel a termeléssel.
Az áfacsökkentés egyszerre mérsékelhetné a fogyasztói árakat, fehéríthetné a piacot és javíthatná a magyar termékek versenyképességét. A FruitVeB korábbi számításai szerint az 5 százalékos kulcs rövid távon akár mintegy 20 százalékos árcsökkenést is hozhatna, feltéve, hogy az adóelőnyt nem nyelik le a kereskedők. Ehhez szigorú ellenőrzésre, átlátható árfigyelésre és olyan árréssávra lenne szükség, amely a termelőt és a vásárlót egyaránt védi.
A piaci problémákat közben egyre súlyosabb termesztési kockázatok egészítik ki. Bár a hajtatott zöldségtermesztés víztakarékos technológia, megfelelő és kiszámítható vízellátás nélkül ez sem működhet. A tartós hőség megterheli a növényállományt, új növényvédelmi problémákat okoz, és folyamatos technológiai alkalmazkodásra kényszeríti a gazdákat.
A DélKerTÉSZ három éve indított fólia-korszerűsítési és modernizációs programjai, a hatékonyabb klímaszabályozás, a pontosabb öntözés, a biológiai növényvédelem és a vírusokkal, valamint a hőséggel szemben ellenállóbb fajták terjedése segítheti az alkalmazkodást. Mindez azonban beruházást, finanszírozást és szakképzett munkaerőt igényel.
Utóbbiból egyre nagyobb a hiány. A kertészetben meghatározott időpontban, nagy létszámú munkaerőre van szükség, amit a hazai munkaerőpiac önmagában nem képes biztosítani. A szezonális vendégmunkások mellett ezért a fiatalok bevonása, a mentorprogramok és a kísérleti kertek fejlesztése is létfontosságú.
A magyar termékek bolti láthatóságát ugyancsak erősíteni kellene. A DélKerTÉSZ külön magyar pultokat és a termelői csomagolások szélesebb körű használatát javasolja, hogy a vásárlók egyértelműen megkülönböztethessék a hazai árut az importtól.
Napi