– 2026 második negyedévében Németországban átlagosan 35,6 eurócentet fizettek egy kilowattóra villamos energiáért a háztartási fogyasztók, miközben a G20-országok átlaga mindössze 16,3 eurócent volt – hívta fel a figyelmet lapunknak adott nyilatkozatában Hárfás Zsolt. Az atomenergetikai mérnök annak kapcsán számolt be a Verivox fogyasztói és ár-összehasonlító portál statisztikájáról, hogy

A napelemes kapacitás mintegy 117,6 GW-ra, a szárazföldi és tengeri szélerőművi kapacitás pedig együttesen 81,9 GW-ra nőtt, a megújuló energiaforrások a német közcélú villamosenergia-termelés több mint felét biztosították. Ennek ellenére a háztartási áram árait tekintve további látványos különbségekre bukkanni, ha az egyes nagy gazdaságokat hasonlítjuk össze: 

• Olaszországban 34,5,
• Nagy-Britanniában 32,4,
• Franciaországban 23,3,
• az Egyesült Államokban pedig 18,3
• Kínában 6,7,
• Oroszországban 7,63 eurócent körül alakult a lakossági villamos energia ára kilowattóránként.

Hogyan állhatott elő ez a helyzet? Hárfás Zsolt szerint egyértelműen azért, mert egy villamosenergia-rendszer működését nem a névlegesen beépített gigawattok száma határozza meg, hanem az, hogy képes-e minden pillanatban a fogyasztók számára szükséges mennyiségű áramot biztosítani.

Dunkelflaute – a sötétszélcsendben fosszilis erőművek zümmögnek

– Maga a német Szövetségi Hálózati Ügynökség, a Bundesnetzagentur is – amely szabályozó hatóságként egyebek közt az energiatermelők tisztességes versenyét is felügyeli – rámutat arra, hogy a szélcsendes, napfénymentes (Dunkelflaute) időszakokban főleg földgáztüzelésű, de széntüzelésű erőművek is belépnek – mondta Hárfás Zsolt, majd felidézte: Németország 2023 áprilisában olyan nagy teljesítményű, időjárástól független, alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelőkapacitásokat vont ki végleg a rendszerből, amelyek korábban folyamatosan rendelkezésre álltak. Az atomerőművi termelés leállításától persze nem omlott össze a német villamosenergia-rendszer, és Németország továbbra is ellátja az áramszükségletét, de nem mindegy milyen rendszerköltséggel, tartalékkapacitásokkal, hálózati beruházásokkal, importlehetőségekkel. Ezek ugyanis mind növelik a fogyasztói árat.

Költségen költség

Importáramból pedig bőven akad Németországban. Ráadásul 2025-ben a fosszilis alapú áramtermelés összességében stagnált, de csak azért, mert a lignitalapú termelés visszaesését részben a földgázalapú termelés növekedése ellensúlyozta. – Visszatérő kijelentés, hogy a nap- és szélerőművek igen olcsón termelnek áramot, ami ideális körülmények között igaz is. De a villamosenergia-rendszer teljes költségével kell számolni, a hálózatokka, szabályozható erőművekkel, energiatárolókkal, rendszerirányítással, kiegyenlítő energiával együtt. Mindezek kiépítésének és működetetésének szintén ára van – részletezte Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy az energiafordulat,

Nagyjából száz euróval kevesebbet kell emiatt fizetnie egy átlagos fogyasztású háztartásnak. Ráadásul a tervek szerint 2027 és 2029 között évente további 5,525 milliárd euró menne ugyanerre a célra. De ezzel nincs vége az Energiawende költségeinek.

Annál is drágább, csak nem látszik

– A német gazdasági minisztérium 2026-ban összesen 30 milliárd eurónyi energetikai tehercsökkentéssel számol, amelyből 6,5 milliárd euró az átviteli hálózati költségek támogatása, további 16,2 milliárd euró pedig az EEG-finanszírozás költségvetési átvállalásához kapcsolódik. Mindjárt más megvilágításba kerül a 35,6 eurócentes háztartási átlagár, ha tudjuk, hogy az egyes költségelemeket több milliárd eurós nagyságrendben az államkassza állja – emelte ki a szakértő.

Hozzátette: mindezekből nem az következik, hogy nincs szükség nap- vagy szélerőművekre, csak látni kell e technológiák másik oldalát is. Egy ország energiastratégiáj akkor eredményes, ha az ellátásbiztonság mellett racionális mértékű a teljes rendszer költsége.