GazdaságSzerző: portfolio 3 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A mesterséges intelligencia rohamos vállalati elterjedése alapjaiban rendezi át a hazai kereskedelmi ingatlanpiacot. Bár Magyarország a mesterséges intelligencia alkalmazása terén még elmarad az uniós átlagtól, a technológia gyors térnyerése miatt a jövőben már nem pusztán az alapterület, hanem az épületek technológiai felkészültsége határozza meg az ingatlanok értékét és a bérlői keresletet - hívta fel a figyelmet a Colliers elemzése.
Tóth Kristfóf Associate Director, Head of Research iparági elemzése szerint a mesterséges intelligencia már nem csupán kísérleti eszköz, hanem a vállalati működés szerves része. Míg az Európai Unióban a legalább tíz főt foglalkoztató cégek 20 százaléka használ valamilyen AI-alapú megoldást, addig
Magyarországon ez az arány jelenleg 10,4 százalék.
A hazai piac ugyanakkor jelentős növekedést mutat, hiszen egy év alatt közel 40 százalékkal bővült a technológia használata. Mivel a nagyvállalatok mintegy 40 százaléka már alkalmazza ezeket a rendszereket – szemben a kisvállalkozások 9 százalék alatti arányával –, az átállás hatásai a professzionális ingatlanpiacon, a nagy nemzetközi cégek bérleményeiben mutatkoznak meg a leghamarabb.
Az irodapiacon az új technológiák kettős hatást váltanak ki. A rutinfeladatok automatizálásával csökkenhet az egy munkavállalóra jutó területigény, ugyanakkor a magasan képzett munkaerő megtartása még fontosabbá válik. A vállalatok emiatt egyre inkább a kisebb alapterületű, de magasabb minőségű, kiváló digitális infrastruktúrával, rugalmas terekkel és jó fenntarthatósági mutatókkal rendelkező irodákat keresik. A kereslet tehát nem szűnik meg, csupán
a korszerűbb állomány felé tolódik el.
Az ipari és logisztikai szegmensben a digitalizáció közvetlen fizikai és műszaki elvárásokat támaszt. Az automatizált minőségellenőrzés, a prediktív karbantartás és a fejlett termelésirányítás nagyobb villamosenergia-kapacitást, stabil adatkapcsolatot és rugalmasan alakítható tereket követel meg. Magyarországon – különösen az autóipar és az elektronikai gyártás súlya miatt – ez kiemelten fontos. A mesterséges intelligenciát használó hazai cégek közel 23 százaléka már a termelési folyamatokba is beépítette a technológiát, ami meghaladja az uniós átlagot. A logisztikai és ipari létesítmények értékét a jövőben az határozza meg, mennyire képesek kiszolgálni az automatizáció következő hullámát, így a nehezen fejleszthető épületek versenyhátránya várhatóan növekedni fog.
A kiskereskedelemben a mesterséges intelligencia elsősorban a készletgazdálkodás és a vásárlói igények pontosabb előrejelzése révén javítja a hatékonyságot. A technológia itt nem feltétlenül növeli a területigényt, de elősegíti a fizikai és digitális értékesítési csatornák szorosabb összehangolását, ami stabilabb, termelékenyebb bérlőket eredményez. A szállodaiparban a dinamikus árképzés és az automatizált ügyintézés növelheti a nyereségességet a személyes munkaerő iránti igény optimalizálása mellett. Az építőiparban pedig a tervezés, a költségbecslés és az ütemezés AI-alapú támogatása enyhítheti a munkaerőhiányból és az elhúzódó kivitelezésekből fakadó gazdasági nehézségeket.
Összességében a mesterséges intelligencia nem önmagában növeli vagy csökkenti az ingatlankeresletet, hanem
felgyorsítja a piac minőségi kettéválását.
A következő időszakban azok az ingatlanok kerülnek előnybe, amelyek nemcsak helyet biztosítanak a cégeknek, hanem műszaki tartalmukkal támogatni is tudják a technológiai fejlődést. A tulajdonosok számára a legfőbb kihívást az épületek gyors és hatékony felkészítése jelenti az új követelményekre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images