A kormány visszaállítja a Polctükör néven ismert élelmiszerpiaci felmérést, és a közétkeztetés szabályainak átalakításával, valamint szigorúbb ellenőrzéssel növelné a magyar élelmiszerek arányát a hazai piacon. Bóna Szabolcs agrárminiszter szerint a cél az, hogy

a hazai termelők és feldolgozók könnyebben jussanak piacra, miközben a kormány a teljes élelmiszer-termékpályára kiterjedő új stratégiát készít.

A miniszter elmondása szerint az előző kormány azért szüntette meg a Polctükör alkalmazását, hogy ne váljon láthatóvá a hazai előállítású élelmiszerek bolti térvesztése. A kabinet most a transzparencia erősítésére hivatkozva indítaná újra a rendszert, miközben a magyar élelmiszergazdaság helyzetének javítását már tárcaszinten kezeli. Az új élelmiszer-stratégiát a teljes termékpálya mentén dolgozzák ki, a cél pedig a biztonságos és jó minőségű hazai alapanyagok lakossági ellátásának erősítése.

A Polctükör valójában nem egy önálló intézmény, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által végzett országos élelmiszerkínálati felmérés volt, amely azt mérte fel, hogy az üzletláncok kínálatában mekkora részt képviselnek a magyar termékek. A vizsgálat során a hatóság szakemberei különböző kereskedelmi láncok üzleteiben, meghatározott termékkategóriákban vették számba a hazai és külföldi árukat. A 2020-as vizsgálat tíz nagy kereskedelmi lánc összesen 60 üzletére és 16 termékcsoportra terjedt ki, és az összehasonlítható kategóriákban a magyar termékek átlagos aránya 72,5 százalék volt.

A nemzetközi láncoknál 70 százalék alatti, a hazai tulajdonú üzleteknél viszont közel 80 százalékos részesedést mértek.

A felmérés jelentősége éppen abban állt, hogy nem pusztán az élelmiszeripar termelési adataiból következtetett a hazai gyártók helyzetére, hanem közvetlenül azt mutatta meg, mi jut el ténylegesen a boltok polcaira. Így termékkategóriánként és üzlettípusonként is követhetővé vált a magyar áruk piaci pozíciója. A Nébih 2023-ban még megismételte a vizsgálatot:

ekkor már 19 termékkategóriában, ugyancsak a tíz legnagyobb forgalmú kereskedelmi lánc 60 üzletében mérték fel a kínálatot.

A készülő intézkedéscsomag másik fontos pillére a rövid ellátási láncok megerősítése lesz. Ennek érdekében a kormány még az idén az Országgyűlés elé terjeszti a közétkeztetés új szabályozását, amelynek egyik célja, hogy a hazai termelők és élelmiszeripari vállalkozások nagyobb szerepet kapjanak az intézményi beszállításokban.

Hogyha a rövid ellátási láncokat szeretnénk erősíteni, abban a fő irányvonal az lesz, amikor a közétkeztetésbe végre be fog tudni kerülni a magyar élelmiszer

– fogalmazott a tárcavezető.

Bóna Szabolcs szerint jelenleg rendkívül alacsony a hazai termékek aránya a kereskedelemben, ezen pedig az ellenőrzési rendszer szigorításával és hatékonyabbá tételével is változtatnának.

„Meg fogjuk szervezni annak a lehetőségét, hogy valós ellenőrzés alapján működhessen az élelmiszer-termékpálya, és ez önmagában fogja segíteni azt, hogy magyar élelmiszer kerülhessen a magyar polcokra és a magyar fogyasztók asztalára” – mondta Bóna Szabolcs.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.