A Hold sarkvidékein több tucat kráter mélyén közel négymilliárd éve nem járt napfény. Ezekben a mínusz 163 Celsius-fok alatti, örökké árnyékos kráterekben a vízjég még a Hold felszínén uralkodó vákuumban sem szublimál el számottevően. Az aszteroida-becsapódásokkal érkezett víz így máig megőrződött, a különböző holdszondák mérései szerint akár egymilliárd tonna is lehet belőle. Ez az a készlet, amelyre Jeff Bezos holdra tervezett nehézipari tervei és Elon Musk önfenntartó holdvárosról szőtt víziója épül. 

A kutatások alapján víz azonban azonban szűk keresztmetszetet jelent a jövőbeli nagyszabású tervekre vonatkozóan. A számítások szerint még az optimista, egymilliárd tonnás vízkészletet feltételezve is, újrahasznosítás hiányában egy egymillió fős város mindössze néhány évig tudna fennmaradni. A Nemzetközi Űrállomáson elért 98 százalékos vízújrahasznosítási hatékonyság mellett is alig száz évre elegendő víz jutna egy ekkora településnek.

A jelenlegi legpontosabb becslések ráadásul az egymilliárd tonnának csupán a harmincadára teszik a tényleges holdi vízkészletet, ami az egymillió fős város élettartamát három-négy évre csökkentené.

Egy ezer vagy tízezer fős település ugyanakkor több évszázadon át fenntartható lenne. 

A szerzők több lehetséges megoldást is felvetnek, így például

• az újrahasznosítás hatékonyságának növelését,
• a vízfelhasználás mérséklését vertikális gazdálkodással,
• a víz importálását a megközelíthető aszteroidákról,
• vagy további vízkészletek feltárását a Holdon.

Ez utóbbi tűnik a legígéretesebbnek, mivel a jelenlegi mérési módszerek csupán néhány méteres mélységig hatolnak le, miközben a felszíni törmeléktakaró, vagyis a regolit tízméteres vastagságban is tartalmazhat vizet a hidegcsapdákban. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a Hold sarkvidéki vízkészletei egy kisebb települést akár évszázadokig is képesek eltartani, a milliós nagyvárosok vízbázisának biztosításához azonban alapvetően új megoldásokra lesz szükség. 

Az energiaellátást illetően a kutatók megnyugtató eredményre jutottak. A jégcsapdákat rejtő kráterek peremei szinte állandó napsütésben fürdenek, így kilométer magas, napelemekkel borított tornyokkal akár három gigawatt villamos energia is termelhető lenne. A napelemeket a Hold felszínén bőségesen rendelkezésre álló szilíciumból helyben is lehetséges volna előállítani, ami akár mesterségesintelligencia-adatközpontok működtetését is lehetővé tenné.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.