Az interneten megjelent fotón a repülőbomba testét elhomályosították, az UMPK irányítókészlet jellegzetes formája így is egyértelműen felismerhető a Szu-30SzM fegyvertartóján. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy eredeti orosz gyártású egységről vagy saját fehérorosz fejlesztésről van-e szó, ám mivel Oroszország Fehéroroszország elsődleges fegyverszállítója, az előbbi tűnik valószínűbbnek. Saját fehérorosz fejlesztési programról nem érkeztek hírek, ugyanakkor orosz forrásokban már az év eleje óta rendszeresen megjelent, hogy

Minszk UMPK-val felszerelt bombák alkalmazását tervezi a Szu-30SzM repülőgépeken.

A felfedezés kapcsán joggal merül fel a kérdés, hogy Fehéroroszország egy esetleges hadbalépés esetén közvetlenül Kijevet is támadhatná-e siklóbombákkal, tekintettel a főváros és a fehérorosz határ viszonylagos közelségére. A határ legközelebbi pontja és Kijev külső kerületei között légvonalban több mint 80 kilométer a távolság, míg a biztonságos indítási zónákig – ahonnan a Szu-30SzM-ek a légvédelemtől védve, viszonylagos biztonságban repülhetnének – a távolság már meghaladja a 100 kilométert.

A hagyományos UMPK-készlettel ellátott, szabadesésű bombák hatótávolsága erősen függ a kioldási magasságtól és a hordozógép sebességétől, de a leggyakrabban említett maximális érték 80 kilométer körül alakul. Ez azt jelenti, hogy

a Fehéroroszországban azonosított bombák nagy valószínűséggel még a határvonalról indítva sem érnék el Kijevet.

Az orosz arzenálban ugyanakkor léteznek sugárhajtóműves siklóbombák is, amelyek hatótávolsága eléri a 150–200 kilométert, így elméletileg képesek lennének csapást mérni a fővárosra anélkül is, hogy közvetlenül a határ közelébe kellene repülniük. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Fehéroroszország rendelkezne ilyen fegyverekkel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.