GazdaságSzerző: vg 44 perccel ezelőtt 5 percnyi olvasás
A magyar baromfiágazat még növekszik, de a dráguló termelés, a járványok és az importverseny már a nyereségét fenyegeti.
A sertés- és tejágazatot sújtó válság egyelőre nem gyűrűzött be teljes erővel a magyar baromfiszektorba, de a termelők mozgástere egyre szűkebb. Európa legnagyobb szereplője, Lengyelország ugyanakkor „rákapcsolt”, s ennek következtében egy túltermelési válság van kialakulóban. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: a legnagyobb termékpályán, a brojlercsirke-termelésben az elmúlt időszak eredménye nagyjából „plusz nulla” volt. Mint mondta, e tekintetben a közeljövőben nem várható érdemi javulás. A költségek emelkedését ugyanis csak szerény mértékben követte a termelői ár. Az ágazat integráltabb szerkezete és hatékonyabb takarmányhasznosítása miatt a baromfitartók jobb helyzetben vannak, mint a sertéstartók, de a termelés már itt sem nevezhető „aranybányának”. A termékpálya számára jelenleg az a siker, ha még szolíd eredménnyel tud dolgozni.
Az értékesítési árakat több dolog fékezi. Az erős forint, az import baromfitermékek, valamint a sertéspiaci túlkínálat miatt az önköltség alá süllyedő árak a boltok polcain közvetlen versenyt támasztanak a hazai baromfihúsnak, így a feldolgozók a növekvő kiadásaikat nem tudják automatikusan továbbhárítani.
A mennyiségi adatok első pillantásra kifejezetten kedvezők. A Baromfi Termék Tanács adatbázisa szerint 2026 első felében 131,9 millió baromfit vásároltak fel Magyarországon, 19,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az élősúly 19,3 százalékkal, 410,6 ezer tonnára emelkedett.
A teljes mennyiség több mint háromnegyedét adó csirke felvásárlása
Pulykából 2,8 millió darab került a feldolgozókhoz, az előállított élőtömeg 11,6 százalékkal, 40 ezer tonnára emelkedett.
A víziszárnyasoknál ennél is látványosabb számok születtek: a pecsenyekacsa felvásárlása 64,6, a mulard kacsáé több mint 300 százalékkal ugrott meg. Ez azonban döntően bázishatás, mivel 2025 első felében a madárinfluenza és a telepítési korlátozások rendkívül alacsony szintre szorították a kibocsátást. A Világgazdaság által ismertetett AKI-adatok ugyancsak csaknem ötödével növekvő vágásszámot mutattak, miközben a csökkenő értékesítési árak és a növekvő költségek már a jövedelmezőség romlását jelezték.
A külkereskedelem is ezt az ellentmondást tükrözi. Az első öt hónapban 29 százalékkal, 113 ezer tonnára nőtt a magyar baromfihúsexport, értéke azonban csak 22,3 százalékkal, 123,5 milliárd forintra emelkedett. Vagyis az egy tonnára jutó bevétel csökkent. Eközben a csirkemellfilé feldolgozói ára éves alapon 12,3 százalékkal, 1856 forintra, a csontos csirkecombé 13,5 százalékkal, 839,7 forintra mérséklődött – derült ki a Világgazdaság korábbi piaci összefoglalójából.
A takarmányhelyzet nem egyik napról a másikra romlott el. A kukorica vetésterülete és termése négy-öt éve csökken, az aszály pedig rendszeresen elviszi a termés jelentős részét. Ez az időszak ugyanakkor alkalmazkodásra kényszerítette a baromfiágazatot.
Csorbai Attila szerint a takarmánygyártók alternatív beszerzési forrásokat kerestek, és részben kalászos gabonákra épülő receptúrákra álltak át. Ehhez technológiai változtatásokra, például eltérő enzimhasználatra is szükség volt, de az ágazat nagy része mára végrehajtotta az átállást. A kukorica gyengébb minősége vagy hiánya ezért önmagában már nem bénítja meg a csirke- és pulykatermelést.
Vannak azonban olyan termékpályák, ahol a jó minőségű kukoricát nehéz helyettesíteni. Ilyen például a hízottmáj-előállítás, amelynek költségeit az alapanyaghiány, az erős forint, a gyenge exportpiac és az emelkedő bérigény egyszerre növeli.
Az energia drágulása szintén közvetlenül érinti a baromfitartókat.
A gáz elsősorban a brojlertelepek téli fűtésénél meghatározó, az olajár emelkedése pedig a takarmány-alapanyagok előállításán, szállításán és feldolgozásán keresztül épül be az önköltségbe. Ha ezek a kiadások nőnek, miközben a sertéshús alacsony ára fékezi a csirkehús drágulását, gyorsan eltűnhet a most még meglévő minimális eredmény.
A második félév egyik legnagyobb bizonytalanságát az állatbetegségek jelenthetik. A Nébih szeptember 8-án két fülöpházi brojlerállományban, összesen mintegy 220 ezer csirkénél igazolta a Newcastle-betegséget, közismert nevén a baromfipestist. Az állományokat felszámolták, a telepek körül pedig védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki. Magyarországon évtizedek óta nem mutatták ki a betegséget – írta meg a Világgazdaság.
Csorbai Attila szerint a megbetegedések száma egyelőre csekély, ezért mennyiségi hatásuk még nincs az ágazat teljesítményére, ugyanakkor nagyon komolyan kell venni a fenyegetést. Szakmai összefogással, szigorú és következetes járványvédelemmel és hatékony - a jelenleginél 6-8-szor drágább - vakcinával lehet csak kezelni a járványt. A szakhatóság, az ellátó állatorvosok, a, vakcinagyártók és forgalmazók, a termékpálya szereplők (beleértve az állatgondozók, rakodók) és a háztáji állományokat tartó lakosság bevonásával lehetünk sikeresek. Bár tudomásunk szerint harmadik ország sem jelzett eddig importkorlátozást, ez azonban bármikor megváltozhat.
A BTT elnöke szerint, különösen aggasztó, hogy a fertőzés nagy baromfisűrűségű térségben jelent meg, jelentős háztáji tartással. A járvány kimenetele szerinte leginkább
A betegség európai jelenléte az elmúlt időszakban ugyan keresleti piacot teremtett - mivel több nagy termelő ország kibocsátását visszafogta - súlyos érintettség esetén azonban ez gyökeresen megváltozhat.
A második félévi vágásszámot nemcsak a járvány, hanem a nyírbátori baromfi-feldolgozó júniusi leégése is csökkentheti. Az üzem jelentős csirkefeldolgozó kapacitást képviselt; a Világgazdaság korábbi beszámolója szerint a vállalatcsoport évente 15 millió csirkét, kilencmillió kacsát és kétmillió libát nevelt és dolgozott fel.
A tragédia okán a cégcsoport más vágóüzemekben bérvágat, így az nem tűnik el teljesen a hazai termelésből, de Csorbai Attila szerint ekkora kapacitást nem lehet egyik napról a másikra teljesen pótolni. Emiatt az első fél évben látott kétszámjegyű növekedés az év hátralévő részében várhatóan nem folytatódik.
Az európai baromfiágazatot közben egyre erősebb importnyomás éri. Az év első négy hónapjában 7 százalékkal nőtt az EU baromfihúsimportja, amelynek 42,7 százaléka Brazíliából érkezett. Az ukrán mennyiség 7,9 százalékkal bővült.
A brazil áru főként fagyasztott csirkemellként kerül a feldolgozóiparba és a vendéglátásba, ahol az uniós termelők nehezen tudnak versenyezni az alacsonyabb előállítási költségekkel. Az ukrán baromfihús nagyobb veszélye, hogy friss termékként közvetlenül is megjelenhet a fogyasztói piacon.
A Mercosur-megállapodás öt év alatt további évi 180 ezer tonna dél-amerikai baromfihús kedvezményes behozatalát teszi lehetővé. Brazília már az új kvóta előtt is az EU legnagyobb külső beszállítója volt. A szeptemberben életbe lépett átmeneti importkorlátozás sem feltétlenül hoz tartós könnyebbséget: a brazil ellenőrzési rendszer előzetes uniós auditja kedvezően zárult, így megfelelő bizottsági döntés esetén a szállítások ismét megindulhatnak.
Csorbai Attila szerint
az alapvető probléma nem pusztán az import mennyisége, hanem az eltérő versenyfeltétel.
Az európai termelőknek szigorú élelmiszer-biztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi előírásokat kell teljesíteniük, miközben a harmadik országokban előállított termékek költségeit nem ugyanilyen követelmények terhelik.
Az év második felében ezért nem a látványos növekedés, hanem a jelenlegi pozíció megőrzése lehet a magyar baromfiágazat legfontosabb eredménye. A kereslet továbbra is erős és hosszabb távon a baromfi lehet a növekvő fehérjefogyasztás egyik fő nyertese. Rövid távon azonban a termelői árak csak akkor emelkedhetnek, ha a kereslet tartósan meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. Addig a szektor a növekvő kibocsátás ellenére is csak alig a nullszint fölött egyensúlyozhat.
Napi