Magyarországnak érdemes csatlakoznia az euróövezethez, de az euró bevezetését jól végiggondolt menetrend szerint kellene végrehajtani – véli Surányi György.

A volt jegybankelnök a Portfolio által közölt véleménycikkében leszögezte: a 2030-as csatlakozási céldátum nem reális.

Surányi György szerint

Ugyanakkor Magyarország ma nincs olyan helyzetben, mint az 1995-ös makrogazdasági kiigazítás idején: a gazdaságot jelenleg nem jellemzi általános túlfűtöttség, túlkereslet, magas infláció, fenntarthatatlan külső hiány vagy devizában fennálló eladósodottság.

– emelte ki.

A volt jegybankelnök a monetáris szigor további fokozását sem tartja indokoltnak. Úgy véli, az inflációs célkitűzés rendszere nem működik megfelelően, az MNB pedig az elmúlt időszakban csak kivételesen és átmenetileg tudta elérni az inflációs célt.

Szerinte a jelenlegi alacsony infláció sem tekinthető önmagában kedvező fejleménynek, mert jelentős elfojtott infláció áll mögötte. Ennek egyik forrása az ársapkák, az árakon keresztül megvalósuló rezsicsökkentés, valamint a közszolgáltatások árának befagyasztása, de a magas reálkamat és a szerinte túlértékelt forintárfolyam is hozzájárul a helyzethez.

Mint írta, a forint felértékelődése önmagában nem probléma, a jelenlegi erősödés azonban kevesebb mint két év alatt, stagnáló termelékenység mellett következett be. Ezért szerinte az árfolyam jelenlegi szintje nem tekinthető egyensúlyinak, és a felértékelődés nem is nevezhető növekedésbarátnak.

Ne örüljünk a céltól jócskán elmaradó inflációnak, mint ahogy az azt meghaladónak sem. Különösen akkor, ha ez nem szándékolt, meglepetés dezinfláció és főként nem organikus pálya eredménye. Mielőtt az inflációs cél idő előtt módosulna, el kellene végezni a legszükségesebb házi feladatokat – fogalmazott végül Surány György, aki szerint ki kell vezetni az elfojtott infláció minden elemét:

• ki kell vezetni az ársapkát,
• ki kell vezetni a kamatsapkát,
• meg kell szüntetni az árakon keresztül megvalósuló rezsicsökkentést,
• fel kell oldani a közszolgáltatások árának befagyasztását,
• csökkenteni kell a károsan magas reálkamatot,
• és ennek nyomán mérsékelni kell a túlértékelt forint árfolyamát.

A volt jegybankelnök szerint jó lenne higgadt fejjel, körültekintően meghatározni az eurócsatlakozás céldátumát. A párhuzamosan végrehajtott, négy évig folytatott, erőteljes fiskális és monetáris megszorítás, különösen akkor, ha ez nincs is összhangban a jövedelempolitikával, és a céldátum egy választási évre van kitűzve, olyan kibocsátás veszteséget okozhat, amit szerencsés lenne elkerülni. Arról nem is szólva, hogy a feltételek teljesítésének az elkerülhetetlennél jóval nagyobbak a gazdaságpolitikai és a politikai kockázatai. Kudarc esetén előre jól látható hitelességvesztést okoz, ami hosszú évekre elnapolná az eurózóna-csatlakozást – húzta alá.

Magyar Péter miniszterelnök június végén kijelentette: magyar gazdaság 2030-ra teljesítheti az euróbevezetés feltételeit, nincs szükség megszorításokra az eurózónához való csatlakozás érdekében.