A jogállamiság terén bekövetkezett globális romlás világszerte gyengítette a demokráciákat - derül ki az IDEA nemzetközi politikai megfigyelőcsoport kedden közzétett, Demokrácia a konfliktusok korában című jelentéséből.

A dokumentum összeállítói Magyarországra kitérve úgy vélték: az új kormány reformpolitikája meghatározó tényező lesz az ország demokratikus fejlődésében.

A stockholmi székhelyű nemzetközi demokráciaügyi és választástámogató intézet Magyarországot illetően fontos kérdésnek nevezi, hogy a változtatások túlmutatnak-e a korábbi intézményi struktúrák minősített többséggel történő lebontásán, és kiterjednek-e a független intézmények, valamint olyan eljárási garanciák újjáépítésére is, amelyek megszüntetik a hatalomkoncentrációt lehetővé tevő rendszer alapvető mechanizmusait.

Az összeállítók szerint továbbá szélesebb körű küzdelem figyelhető meg ama tekintetben, hogy Magyarország és a térség több országa - például Lengyelország - miként tudja megőrizni és fejleszteni a demokráciát, illetve képes lesz-e visszafordítani a demokratikus hanyatlást.

A jelentésben kitérnek az Egyesült Államokra is, rámutatva arra, hogy az amerikai demokrácia számos meghatározó mutatója - a sajtószabadságtól a bírói függetlenségig - az elmúlt 50 év legalacsonyabb szintjére süllyedt, aminek világszerte érezhetőek a következményei.

- szögezték le az összeállítók.

Az MTI által ismertetett jelentésben felhívják továbbá a figyelmet arra, hogy a demokratikus berendezkedések visszaszorulása egyre nagyobb teret ad a belső és nemzetközi konfliktusoknak is.

"A jogállamiság évtizedeken át az demokráciák ellenállóképességének egyik kulcsfontosságú alapját jelentette mind az egyes országok szintjén, mind a nemzetközi jogrendben" - hívta fel a figyelmet az intézetet vezető Kevin Casas-Zamo, kiemelve, hogy a demokrácia gyors hanyatlása az Egyesült Államokban gyengíti az igazságszolgáltatás függetlenségét és növeli a széttagoltságot, világszerte fenyegetést jelentve ezzel a demokratikus berendezkedésekre.

A jelentés szerint a múlt évet a demokratikus teljesítmények stagnálása jellemezte, a változások zöme pedig negatív volt. Világszerte az országok mintegy 57 százalékánál volt megfigyelhető a demokratikus teljesítmény legkevesebb egy kulcsfontosságú jellemzőjének a gyengülése az utóbbi öt évben.

Az összeállítók felhívták a figyelmet arra is, hogy

Hozzátették, hogy ez a leghosszabb folyamatos visszaesés az intézet 1975-ben megkezdett nyilvántartása óta.

A jelentés továbbra is Európát nevezi a világ legjobban teljesítő régiójának demokráciaszempontból, azonban kiemeli, hogy egyre több aggasztó jelre bukkant a kontinensen, elsősorban a civil szabadságjogok, illetve a hiteles választások és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén.

Kiemelte továbbá, hogy több pozitív, mint negatív változást rögzítettek Ázsiában - Afganisztán és Mianmar kivételével - és a csendes-óceáni térségben, valamint "a demokratikus megújulás jeleit" húzták alá olyan országok esetében, mint például Banglades, Nepál és Szíria.

Az év elején kirobbant iráni konfliktussal összefüggésben az IDEA részéről kiemelték, hogy az Egyesült Államok és Izrael "kétes, néhol ellentmondásos bizonyítékok" alapján indított támadást, hangsúlyozva, hogy az amerikai erők parlamenti felhatalmazás nélkül kezdték meg műveleteiket. Hozzátették azt is, hogy a háború tovább mélyítette a nemzetközi intézményekbe és a szabályokon alapuló világrendbe vetett bizalmat.

Az IDEA a demokrácia globális állapotára vonatkozó indexeit több mint 100 változóra alapozza, köztük olyan mérőszámokra, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a személyes integritás és a biztonság, amelyeket aztán csoportosítanak és tágabb kategóriákba sorolnak.