Optimistábban készülhetnek a magyar ingatlanpiac szereplői az idei müncheni EXPO REAL-ra. A piac az elmúlt évek korrekciója után új fejlesztési ciklus küszöbére érhet, amit az élénkülő befektetések és a beruházási aktivitás is jelez – mondta Székely Ádám, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke.

A CBRE, vagyis a globális ingatlan-tanácsadó vállalat adatai szerint 2026 első felében 460 millió euró értékű ingatlanbefektetés történt Magyarországon, ami csaknem 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év végére 900 millió–1 milliárd eurós tranzakciós volumen is összejöhet.

Az IFK szerint a rendelkezésre álló 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag tovább javíthatja a beruházási környezetet.

Vidéken lehet nagyot fordulni

A következő időszak egyik nyertese az ipari és logisztikai ingatlanpiac lehet. A magyar logisztikai állomány már mintegy 6,5 millió négyzetméter, az év első felében pedig további 250 ezer négyzetméter új kapacitás került piacra. Ez 30 százalékos éves növekedés, miközben a nettó kereslet is ugyanilyen mértékben nőtt, 367 ezer négyzetméterre.

Budapest és a vidék között azonban egyre nagyobb a különbség. A fővárosban a magasabb üresedés miatt óvatosabbak a fejlesztők, vidéken viszont az ipari beruházások húzzák magukkal az ingatlanpiacot.

A BMW, a CATL és a Mercedes kapacitásbővítései ugyanis nem állnak meg a gyárkapunál. Az új üzemekhez lakások, szálláshelyek, üzletek, szolgáltatások és közlekedési infrastruktúra is kellenek. Ez Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Kecskemét mellett más vidéki ipari központokat is felértékelhet.

Jönnek az új lakások, de a vevők még kivárnak

A lakáspiacon mintegy 30 ezer lakás épül, ezek kétharmada Budapesten. Ha a beruházások elkészülnek, a fővárosi éves újlakás-átadások száma a korábbi 3–4 ezerről akár 8–10 ezerre is felmehet. A kereslet azonban egyelőre nem tart lépést a kínálattal. Az Otthon Start program 3 százalékos kamattámogatásával lakást vásárlók mintegy 90 százaléka használt ingatlant választott.

A kormány célja egy kiszámítható és átlátható fejlesztési környezet megteremtése, amely a piaci versenyre és az önkormányzatokkal való partnerségre épít. A Wekerle Sándor Lakásépítési Program mintegy 550 millió eurós RRF-forrással és magántőkével akár 2 milliárd eurós beruházást is mozgósíthat megfizethető bérlakások és diákotthonok építésére” – mondta Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára.

A kínálat jövőjét ugyanakkor az is befolyásolhatja, mi történik az év végén lejáró kedvezményes új lakásértékesítési áfával.

A beruházások mellett olyan kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket is Magyarországra szeretnénk hozni, amelyek a hazai tudást és a magyar vállalatok lehetőségeit bővítik – mondta Buday Bence, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

Az irodákért már nem kapkodnak

A budapesti irodapiac továbbra is nehezebb helyzetben van. Az üresedési ráta 12,2 százalék, miközben mintegy 480 ezer négyzetméternyi irodaterület épül.

A kereslet elsősorban a prémium, jó lokációjú, fenntartható és magas műszaki színvonalú épületekre koncentrálódik. A mostani korrekció ugyanakkor megtisztíthatja a piacot: a következő fejlesztések egyre inkább valódi piaci igényekre épülhetnek.

A boltok és a hotelek is profitálhatnak

A kiskereskedelmi ingatlanpiacon idén mintegy 65 ezer négyzetméter új fejlesztés átadása várható, további 170–180 ezer négyzetméternyi projekt pedig előkészítés alatt áll.

A hotelpiac ennél kedvezőbb képet mutat. A vendégéjszakák száma közelíti az évi 20 milliót, a kereslet pedig éves szinten 5–6 százalékkal nő. Az új szállodaprojektek többsége Budapestre koncentrálódik, de a vidéki nagyvárosokban is megjelenhetnek új nemzetközi márkák.

A fejlesztések mögött egyre inkább az a gondolat rajzolódik ki, hogy az ipari beruházás önmagában kevés: a gyárak körül komplett gazdasági és városi ökoszisztémát kell létrehozni. Az INPARK például Miskolcon egy 23 ezer négyzetméteres gyártócsarnokkal egy több mint 100 ezer négyzetméteres autóipari központ alapjait rakja le, Debrecenben pedig egy 44 ezer négyzetméteres csarnok fejlesztése indult el.

A következő évek nagy kérdése így már nem pusztán az, hogy mennyi új ingatlan épül Magyarországon, hanem az is, hogy hol lesz rájuk valódi kereslet, és képes-e a fejlesztési piac az ipari beruházásokkal együtt növekedni.