Az idei aszálykárok a 2022-es történelmi szárazság pusztításával vethetők össze – ezt már Bóna Szabolcs agrárminiszter is elismerte korábban az uniós agrárminiszterek dublini ülése előtt. Tájékoztatása szerint, az augusztus végéig bejelentett magyarországi aszálykárok területe meghaladta az 1,4 millió hektárt, vagyis konkrétan már a 2022-es történelmi aszály idején rögzített adatokat is felülmúlta. Az alacsony terményárak és a magas költségek miatt, ezért már a tőkeerősebb gazdaságoknál is a túlélés a tét. A kormány eddig mégsem mozgósított jelentősebb pénzügyi keretet a helyzet kezelésére. Az intézkedések sorában említhető meg a szokásos gazdatámogatások legfeljebb 75 százalékos előlegezése és a tőketörlesztési moratórium, mely utóbbi viszont választható opció a bankok részéről. A miniszter azt is kijelentette, nincs az a mennyiségű uniós és nemzeti forrás, amivel a gazdák kártalanítását évről évre fedezni lehetne.

Aszály: így kezelte az előző kormány a válságot

A 2022-es történelmi aszály idején és az azt követő hónapokban az előző kormány többféle segítséget adott. Ezek között érdemes megkülönböztetni a tényleges támogatást, a hitelek átütemezését és a már járó uniós pénzek korábbi kifizetését.

A legfontosabb intézkedések:

• 49,7 milliárd forint aszálykár-enyhítés: 2023. március végéig 22 583 gazdálkodó összesen 50,6 milliárd forint kárenyhítő juttatást kapott, ebből 49,7 milliárdot kifejezetten a 2022-es aszálykárok után. A kormány ehhez több mint négyszeresére emelte az agrárkár-enyhítési alap rendelkezésre álló forrását. A teljes alap ugyanakkor nem kizárólag költségvetési pénz: termelői befizetéseket és állami hozzájárulást egyaránt tartalmazott.
• Biztosítástól függő kompenzáció: megfelelő mezőgazdasági biztosítással a kárenyhítő juttatás elérhette a számított hozamérték-csökkenés 80 százalékát. Biztosítás nélkül ennek csak a fele, vagyis legfeljebb 40 százalék járt. Egy teljes kukoricakárt szenvedő, biztosított termelő akár 250 ezer forintot kaphatott hektáronként.
• Agrárhitel-moratórium: a mezőgazdasági vállalkozások 2022 szeptemberétől 2023 végéig kérhették beruházási és forgóeszközhiteleik törlesztésének elhalasztását. A kormány közlése szerint potenciálisan 286,6 milliárd forintnyi hitelállomány kerülhetett a moratórium alá. Ez nem vissza nem térítendő támogatás volt, hanem fizetési haladék.
• Kedvezményes forgóeszközhitel: az igazoltan aszálykáros növénytermesztők és az állattartók új Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahiteléhez legfeljebb 14 százalékpontos kamattámogatást biztosítottak, amellyel az ügyfél által fizetendő kamatot évi 3 százalékra kívánták leszorítani.
• Hárommilliárd forintos takarmányszállítási támogatás: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás segítette a szarvasmarha-, juh-, kecske- és bizonyos lótartókat abban, hogy a hiányzó tömegtakarmányt távolabbról beszerezhessék. A hárommilliárd forintot külön központi költségvetési többletforrásként biztosították.
• Öntözési segítség: 1,4 milliárd forint többletforrást kaptak az állami öntözőművek megugró energiaköltségeire. Újra megnyitották a rendkívüli vízhasználati kérelmek beadását, amelyeket automatikusan engedélyeztek.

A mezőgazdasági vízdíj állami átvállalása 2023-ban következett be, akkor az állam átvállalta az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat teljes 2023. évi vízszolgáltatási díját. Ez már inkább az aszály utáni alkalmazkodási és költségcsökkentő intézkedések közé tartozott.

A kormány felgyorsította az előlegek kifizetését is:

Ez jelentős likviditási segítség volt, de nem új támogatás: a gazdák számára egyébként is járó pénzt kapták meg korábban. Ez volt eddig a Tisza-kormány egyedüli említhető lépése is.

A 2022-es válság során a kormány az állatjóléti támogatások gyorsított folyósítását is elrendelte: a sertés- és baromfitartóknak még 2022-ben közel 7,2 milliárd forintot fizettek ki. Ezt az aszály, a takarmány- és inputárak emelkedése miatt indokolták, de alapvetően meglévő állatjóléti jogcímek kifizetéséről volt szó.

A jelenlegi üzemanyagárak miatt kiemelten fontos kiemelni, hogy 2022-ben: 

Ezzel sem ért véget az intézkedések során hiszen előírták a biztosítási kárelőleg fizetését és felgyorsították a kárrendezést. A biztosítók végül mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az aszály és más időjárási károk után. Ez magánbiztosítói pénz volt, ezért nem számítható központi költségvetési támogatásnak.

 A nagyobb, több száz milliárdos számok – a 286,6 milliárdos hitelállomány és a 322 milliárdos támogatási előleg – nem újonnan kiosztott költségvetési segélyt, hanem törlesztési haladékot, illetve előrehozott kifizetést jelentettek.

Versenyhátrányt okoz, hogy a többi uniós tagország többletforrást juttat a gazdáknak

A magyar gazdák helyzetét különösen nehézzé teszi, hogy az uniós tagállamok között támogatási verseny bontakozott ki. A Világgazdaság összefoglalója szerint Franciaország és Németország egyaránt egymilliárd eurós, mintegy 370 milliárd forintos nemzeti mentőprogramot jelentett be. Görögország 160 millió eurót, Portugália húszmillió eurót mozgósít, Olaszországban pedig egy 500 millió eurós támogatási programot hagytak jóvá. Magyarországon ezzel szemben eddig nem jelentettek be új, átfogó költségvetési mentőcsomagot.

Azonnali segítséget kérnek a gazdák

Soha nem látott válság alakult ki a magyar mezőgazdaságban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint. A szervezet úgy látja, hogy az aszály, a kedvezőtlen piaci környezet és az állatbetegségek egyszerre szorítják a gazdaságokat, amelyek jelentős része mára felélte pénzügyi tartalékait. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) is arra világított ra, hogy hosszú távú alkalmazkodás mellett, és az azokról zajló vita helyett, azonnali intézkedésekre is szükség van, mert számos gazdaságnak nincs lehetősége kivárni a szerkezetváltást. A két legnagyobb hazai gazdaszervezet segélykiáltással felérő velvetéseit tartalamazó korábbi cikkünk itt olvasható.