blikk Bulvár

Bizonytalan a magyar szabály jövője az NB I-ben? Mást gondol a közgazdász és a klubtulajdonos

Szerző: blikk 56 perccel ezelőtt 6 percnyi olvasás


Bizonytalan a magyar szabály jövője az NB I-ben? Mást gondol a közgazdász és a klubtulajdonos

Értéktelenné válhat a klubok számára az ötmagyaros előírás teljesítése? Néhány napja a Blikk sportközgazdász segítségével próbálta felvázolni, hogy az állam fokozatos kihátrálása során mit tehetnek a csapatok a talpon maradás érdekében. A szakember szerint egyre többen léphetnek a Zalaegerszeg nyomdokaiba, akik elsősorban légiósok felépítésével és értékesítésével szereznének hasznot, egy időre hátat fordítva a „magyar szabályként” említett ajánlásnak. A Kisvárda tulajdonosa, Révész Attila azonban másképp látja a liga a jövőjét.


A Zalaegerszeg vezetőedzője, Filipe Celikkaya még az augusztus végi, az ETO elleni bajnoki előtt nagy meglepetést okozott, azzal, hogy csupán három magyar játékost nevezett a kezdő tizenegybe, majd a nyilatkozatában utalt arra, hogy a klub egy időre lemond a magyar játékosok szerepeltetéséért járó 500 millió forintos támogatásról.

– A legfontosabb a klub fenntarthatósága. Nem szabad csak rövidtávon gondolkodnunk, mert az nem előnyös a klubnak és az NB I-nek sem. Az a fontos, hogy betöltsük az egyelőre hiányos helyeket, ezért globálisan keresünk játékosokat – fogalmazott a portugál mester az M4-nek.

Ez is érdekelheti
Példátlan húzás az NB I-es klubtól: nyilvánosságra hozza a teljes költségvetését
Példátlan húzás az NB I-es klubtól: nyilvánosságra hozza a teljes költségvetését

„Nem külföldibb, nem kevésbé magyar, hanem egy jobb ZTE-t akarunk” – írja hivatalos oldalán a Zalaegerszeg labdarúgócsapata. A klub ennek céljából egy OPEN ZTE névre keresztelt projekt keretein belül még a pontos költségvetését is nyilvánosságra hozza. A zalaiak ezzel azt szeretnék, ha a szurkolók az érkező vagy távozó játékosokon, és a hétvégén megszerzett pontokon túl a klub működésének részleteibe is betekinthetnének.

Ennek okát a klub egy közleményében részletezte. Elárulta, a költségvetésük tervezete szerint nagyjából 5 millió eurót, átszámítva közel 2 milliárd forintot kényszerül elsősorban játékosok eladásával fedezni. A zalaiak hozzáteszik: „az NB I-es szintű magyar labdarúgók piaca jelenleg túl szűk, ezért drágábbak, mint a hasonló szintű külföldiek”, így a legnagyobb hasznot a légiósok szerepeltetésével nyerhetik, még ha ehhez jelen helyzetben le is kell mondaniuk az ötmagyaros ajánlásról.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a többi NB I-es klub is követi a ZTE példáját.

– Csak nézzünk körül, hogy mit látni a környező országokban. Horvátországban, Szerbiában, Csehországban, vagy bárhol, gyakorlatilag minden klub így működik. A saját nevelésű játékosait, valamint akiket hoznak, elsősorban fiatal légiósokat, próbálja felépíteni és továbbadni. Ha nem is kristály tisztán, de látszott, hogy ez lett volna a magyar futball útja. Csak azzal, hogy az elmúlt időszakban a kormányzati támogatások hatására lényegesen magasabb pénzből gazdálkodhattak a klubok, egyszerűen elveszett az érdekük abban, hogy ezt az utat kövessék. Továbbá a magyar játékosoknak is elveszett az érdekük, hogy minél előbb igyekezzenek külföldre szerződni, mert az NB I-ben is tudtak annyira jól keresni, hogy ne érje meg vállalni a külföldi szerződéssel járó kockázatot – mondta a Blikknek.

Ez is érdekelheti
Nincs más választásuk – Elmondta a szakember: az állam kihátrálásával csakis így maradhatnak talpon az NB I-es focicsapatok
Nincs más választásuk – Elmondta a szakember: az állam kihátrálásával csakis így maradhatnak talpon az NB I-es focicsapatok

Akár már jövőre teljesen új időszámítás kezdődhet a labdarúgó-NB I-ben. Hiába lepett meg sokakat a Zalaegerszeg azzal a lépésével, hogy a piaci gazdálkodást helyezi előtérbe, a jövőben valószínűleg egyre több csapat követheti a példáját. Ugyanis azzal, hogy az államtól korábban jelentős támogatást élvező cégek sorozatosan kiállnak a magyar futball mögül, egyre kisebb segítséget kapnak a klubok, így kénytelenek lesznek önerőből megteremteni az anyagi szükségleteiket. Talán ez is az oka, hogy az egerszegiek mellett a Fradi és a bajnok Győr is intenzív eladásba kezdett....

Szerinte a „magyar szabály” nem segíti a piacgazdálkodásra váltást.

– Át kell gondolniuk, hogy amennyiben kinevelnek egy jó magyar játékost, megtehetik-e, hogy eladják, vagy ha megválnának tőle, csak jóval drágábban, mint amennyit ténylegesen ér a piacon. Az is probléma, hogy a magyar szabály miatt a hazai játékosok továbbra is jobban tudnak keresni az NB I-ben, mint máshol a saját értékükhöz képest. Egyszerűen itt mondhatja a klubnak, hogy „figyelj, ha te pénzt kapsz abból, hogy én játszom, akkor nekem is fizess többet” – folytatta Szabados, hozzátéve: akadnak pozitív példák is, mint Tóth Alexé, akinek a fejlődését jelentősen segítette az ötmagyaros ajánlás.

Kivételt jelentene a ZTE?

A Kisvárda tulajdonosa, Révész Attila másra számít. A sportvezető nem tagadja, a piaci bevétel nélkülözhetetlen egy klub fenntartásához, de annak jelentősége függ a költségvetés méretétől is.

– A Kisvárda költségvetése a Zalaegerszeg közleményében vázoltaknak a fele. Ez több mindenből adódhat, vagy a ZTE-nél egyszerűen ennyivel nagyobb a vezetőség, illetve a játékoskeret létszáma – felelte Révész, aki szerint csak a rutinos focisták esetében igaz, hogy nagyobb költséggel járnának, mint a légiósok.

Révész Attila nem mindenben ért egyet a sportközgazdásszal / Fotó: Zsolnai Péter

Révész Attila nem mindenben ért egyet a sportközgazdásszal / Fotó: Zsolnai Péter

– Természetesen kommunikálunk a többi klub vezetőségével, és az ő esetükben is ezt tudom mondani, hogy nem tehetik meg a magyar játékosok elengedését. Ezt 3–5 éves távlatban még biztosra vehetjük. A ZTE-nek erre azért nyílt lehetősége, mert lényegesen többet kapott a magyarjaiért – tette hozzá a klubvezető, hozzátéve: a transzfermutató alapján soha ennyi egymillió euró (365,6 millió Ft) fölötti magyar labdarúgó nem volt a piacon, ráadásul a magyar utánpótlás ígéretesnek tűnik.

ad

További tartalom Önnek