BelföldSzerző: index 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
A rendezetlenség különösen akkor üt vissza, ha az ingatlant eladják, netán vita alakul ki a fogyasztásról vagy a számlázásról a szolgáltatóval.
Gyakran előfordul, hogy a közműszerződések évtizedekig egy időközben elhunyt személy nevén maradnak, mert a túlélő házastárs vagy más örökös megfeledkezett a felhasználóváltozás bejelentéséről, a szolgáltató pedig – ha a befizetések időben megérkeznek, és a halálesetről más úton nem szerez tudomást – nem feltétlenül értesül a szerződő fél elhunytáról.
Ha a közműszerződés évekig az elhunyt nevén marad, az önmagában még nem jelenti azt, hogy az ingatlanban élő hozzátartozó jogosulatlanul használja a szolgáltatást. Ezzel együtt a helyzet rendezetlen: a szolgáltató nyilvántartásában olyan személy szerepel szerződőként, aki már nem él. Az, hogy közben a számlákat rendszeresen befizették, vagy a szolgáltató felhívásaira is válaszoltak, nem helyettesíti a felhasználóváltozás bejelentését.
A rendezetlenség különösen akkor üt vissza, ha az ingatlant eladják, újabb öröklés történik, netán vita alakul ki a fogyasztásról vagy a számlázásról a szolgáltatóval.
A közműveknél (távhő, víz, csatorna, gáz, elektromos áram, szemétszállítás) valójában nem is a tulajdonjog átvezetése a lényeg, hanem az, hogy ki jogosult a szolgáltatást igénybe venni, és kivel áll szerződésben a szolgáltató. Ha a lakás a túlélő házastárs és a gyermekek tulajdonába kerül, nem feltétlenül kell minden örökös nevére külön közműszerződést kötni. A szerződést annak kell rendeznie, aki az adott szolgáltatás szabályai szerint új felhasználó lehet.
A köznyelvben közműként emlegetett szolgáltatások köre igen széles, és az ügyintézés sem egységes. Eltérő átírási szabályok vonatkoznak a villamosenergia- és földgázszolgáltatásra, a víziközművekre vagy a távhőre, és megint más eljárás vonatkozik az internet- vagy kábeltévé-előfizetésre.
Első lépésként össze kell gyűjteni az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint azt, hogy kinek a nevén vannak a szerződések.
Az ügyintézéshez jellemzően szükség lehet a halálesetet igazoló okiratra, az öröklést igazoló dokumentumra, például a hagyatékátadó végzésre, és az új felhasználó személyes adataira. A szolgáltatók által kért iratok köre és a bejelentés határideje eltérhet, ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy egyetlen, minden szolgáltatásra érvényes szabály létezik. A legtöbb szolgáltató általában rendkívül szűk, 15 napos határidőt ad meg, halálesetnél legfeljebb 60 naposat.
Azzal is számolni kell, hogy a határidőn túli felhasználóváltásnak pénzügyi következménye lehet: szolgáltatótól függően több ezer, akár tízezer forintos kötbért is felszámíthatnak.
A legnagyobb gondok abból vannak, ha a késedelem nem néhány hónap, hanem több évtized. Ennyi idő után sokszor az eredeti szerződés sincs meg, ráadásul időközben a tulajdonviszonyok is megváltozhattak. Ilyenkor az új felhasználónak azt kell igazolnia, milyen jogcímen használja az ingatlant, majd a szolgáltatóval egyeztetve átvezethető a felhasználóváltozás.
Sokan csak akkor kezdik el intézni az átírást, amikor el akarják adni a lakást. Az adásvételhez ugyanis rendezni kell az ingatlanhoz kapcsolódó adatokat, birtokbaadáskor pedig rögzíteni a mérőórák állását.
Akár személyesen, akár online intézzük, össze kell gyűjteni a szükséges dokumentumokat, és ki kell tölteni a nyomtatványokat.
Az e-bejelentővel néhány kattintással ingyenesen intézhető a közműátírás, de ez a szolgáltatás személyesen is elérhető az összes kormányablakban. A sorban állás elkerüléséhez érdemes az idopontfoglalo.kh.gov.hu címen időpontot foglalni.
Az átírások személyes intézésekor viszont az ügyfélszolgálatokat egyesével kell felkeresni, ami akár több munkanapot is igénybe vehet.
Ha mást szeretnénk megbízni a közműátírással, az interneten számos vállalkozást találhatunk. Ám a kényelemért fizetni kell, egy-egy átírásért akár 10–15 ezer forintot is elkérhetnek.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)
Napi