Mint megírtuk, az alkotmánybírósági törvény addig inaktív szabálya miatt július 19-től már nem tagja a taláros testületnek Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter, aki korábban 23 évig parlamenti képviselő is volt. A 2011-es törvény 15.§ (2) bekezdésének d) pontja ugyanis kimondja: „Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik […], ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.”

Hende mandátumvesztését az Alaptörvény tizenhetedik módosításával megállapított XXIII. cikk (2) bekezdésének egy korábban nem kalkulált, mondhatni, másodlagos jogi hatása okozta. Ez a rendelkezés mondja ki: „Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.”

„Kényszerű távozás”

Az egykori honvédelmi miniszter összesen 414 napig volt a testület tagja. Alkotmánybírói időszaka az intézmény történetének második legrövidebb megbízatása; nála kurtább csak Solt Pálé volt, aki 1989 novemberétől 1990 júniusáig volt az Alkotmánybíróság tagja, amikor az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.

Kollégái kedden búcsúztak el Hende Csabától. Az eseményről szerdán rövid közlemény jelent meg:

Az Alkotmánybíróság teljes ülése tiszteletét és köszönetét fejezi ki Hende Csaba alkotmánybíró úr alkotmánybírói tevékenységéért. Sajnálattal veszi tudomásul kényszerű távozását.

A törvény értelmében az Országgyűlés hatvan napon belül, szeptember 17-ig választja meg az utódját. Az Alaptörvény-módosítás miatt szeptember 1-jén további négy alkotmánybíró távozik a testülettől: Polt Péter elnök, korábbi legfőbb ügyész; Haszonicsné Ádám Mária, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetője; Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság 2000-es évekbeli elnöke.

(Borítókép: Polt Péter [b] és Hende Csaba 2025. május 20-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)