A magyar kormány nyilvánosságra hozta az ország történetének egyik legnagyobb vasútfejlesztési programját, amely mintegy 3550 milliárd forintot (9,8 milliárd eurót) szán az országos vasúthálózat korszerűsítésére 2035-ig.

Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet szerdán Budapesten, a Rákospalota-Újpest pályaudvaron.

A kormány szerint a program célja a több évtizedes alulberuházás visszafordítása, a megbízhatóság javítása, a gördülőállomány korszerűsítése, valamint a vasút versenyképesebbé tétele a vezetés mellett.

A vasutat nemzetstratégiai prioritásnak tekintik

Magyar a megnyitón elmondta, hogy a vasútfejlesztés nem egyszerűen közlekedéspolitika, hanem nemzeti stratégiai kérdés, amely hatással van a gazdasági versenyképességre, a területfejlesztésre, a munkaerő mobilitására és Magyarország nemzetközi kapcsolataira.

Amellett érvelt, hogy a vasúti beruházások hosszú távú, az egyes kormányzati feltételeken túlmutató nemzeti projektekké váljanak, és megjegyezte, hogy számos európai ország egyre inkább előtérbe helyezi a vasúti közlekedést annak környezeti és gazdasági előnyei miatt.

A miniszterelnök bírálta az előző kormány megközelítését is, mondván, Magyarországnak fel kell zárkóznia az évek óta tartó hanyagság után.

Hat prioritás a magyarországi vasúthálózat számára

A Baross Gábor terv hat fő cél köré épül fel:

• gyorsabb, megbízhatóbb vasúti összeköttetés minden megyeszékhellyel;
• regionális vasútvonalak megőrzése, korszerűsítése;
• elővárosi vasúti szolgáltatások bővítése Budapest és a nagyobb vidéki városok körül;
• együttműködés erősítése Budapesttel a közlekedési projektekben;
• a vasúti teherszállítási kapacitás növelése a közúti forgalom csökkentése érdekében; és
• a nemzetközi vasúti kapcsolatok javítása.

A hosszabb távú ambíciók között szerepel a Budapest Airport vasúti összeköttetésének előkészítése, a nagysebességű vasút további tanulmányozása, valamint a szomszédos országokkal való szorosabb együttműködés, beleértve a tervezett visegrádi gyorsvasút-hálózatot is.

Új InterCity vonatok, HÉV flotta és állomáskorszerűsítések

A program egyik központi eleme Magyarország elöregedő gördülőállományának megújítása.

A kormány legalább 35 új InterCity szerelvény és 42 új HÉV elővárosi vonat beszerzését tervezi, és azonnal megkezdődik Magyarország tíz legforgalmasabb pályaudvarának átfogó felújításának előkészítése.

A program célja továbbá számos állandó sebességkorlátozás megszüntetése, a vasúti kapacitás bővítése, a digitális személyszállítási szolgáltatások fejlesztése, valamint a vonat- és buszmenetrendek jobb integrálása.

A rendezvényen bemutatott hivatalos adatok szerint:

• a magyarországi vasúti járművek átlagéletkora 43 év;
• a vasúti ülések csaknem fele nem rendelkezik légkondicionálóval;
• a vasúthálózat mintegy 40%-ára sebességkorlátozás vonatkozik; és
• A Magyar Államvasút (MÁV) gördülőállományának mintegy negyede jelenleg üzemen kívül van.

A kormány célja, hogy jelentősen csökkentse a vonatok átlagéletkorát, javítsa a megbízhatóságot, és végül elérje az állomások közötti legalább 100 km/h átlagsebességet a fő vasútvonalakon.

A projektek már formálódnak

Míg a kormány új, hosszú távú stratégiaként mutatta be a tervet, a javasolt projektek közül sokat már korábban tárgyalt Vitézy Dávid közlekedési miniszter.

A várható fejlemények a következők:

• új villamos-vasútvonalak Miskolc és Debrecen környékén;
• a Budapest–Szeged, a Budapest–Miskolc és a Budapest–Lajosmizse vasútvonal korszerűsítése;
• a Szabadbattyán–Lepsény szakasz Balaton felőli korszerűsítése;
• a Budapest–Bécs folyosó fejlesztése;
• a tervezett Varsó–Prága–Pozsony–Budapest nagysebességű vasút további tervezése; és
• a Szentendrét, Ráckevét és Csepelt kiszolgáló elöregedett HÉV-vonatok cseréje.

A program keretében várhatóan több, korábban felfüggesztett budapesti vasúti projekt is újraindul.

Finanszírozás uniós forrásból és nemzetközi finanszírozásból

Vitézy szerint a program 3550 milliárd forintos keretösszege több forrásból származna. A jelenlegi finanszírozási terv a következőket tartalmazza:

• 1100 milliárd forintaz EU Kohéziós Alapjaiból;
• 700 milliárd forintaz EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF);
• 400 milliárd forintaz Európai Beruházási Banktól (EBB) nyújtott kölcsönökben;
• 400 milliárd forintkoncesszió alapú beruházások révén; és
• 950 milliárd forintaz EU 2028–2034-es finanszírozási ciklusának projektjei számára.

A kormány szerint a program célja nem csupán az egyes infrastrukturális projektek megvalósítása, hanem egy gyorsabb, megbízhatóbb és utasközpontúbb vasúti rendszer létrehozása, amely 2035-re felveheti a versenyt a közúti közlekedéssel.

Ha lemaradt: Európa legrégebbi vonatai járnak Magyarországon: Vitézy közlekedési miniszter több éves elhanyagolást hibáztat

A sajtótájékoztatóról készült videót az alábbiakban tekintheti meg: