GazdaságSzerző: economx 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Közel 700 magyar válaszadó közül nagyjából minden ötödik ismer olyan embert, aki a mesterséges intelligencia vagy a robotizáció miatt vesztette el az állását – derül ki abból a kutatásból, amelyet Török Balázs digitális marketing- és AI-tanácsadó mutatott be az AI Summit Budapest második napján. Az előadó szerint ezt a kérdést itthon eddig senki nem tette fel, pedig a válaszadók egy része már saját magát vagy a közvetlen kollégáját jelölte meg érintettként. Miközben Magyarországon most kezd látszani a jelenség, az amerikai IT-cégeknél már a visszájára fordult a folyamat: sorra hívják vissza azokat, akiket az AI miatt küldtek el.
Az Indamedia ebben az évben is megrendezte Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit a Városligetben zajlott 2026. szeptember 7–8-án.
Török Balázs, aki magyar kis- és középvállalkozásoknak, vállalkozóknak és marketingeseknek segít az AI és az automatizáció gyakorlati alkalmazásában, két egymást követő évben végzett kérdőíves kutatást a hazai AI-használatról. A 2025-ös felmérésben ezren, az ideiben közel hétszázan válaszoltak.
Előadásában úgy fogalmazott: a konferencián rengeteg szó esett arról, hogy milyen technikai megoldások léteznek, és arról is, hogy a technológia milyen hatást gyakorol az életünkre – de arról alig, hogy milyen viszonyban vagyunk vele. Pontosan ezt a hiányt akarta betölteni.
Az idei kutatásban szerepelt egy kérdés, amelyet az előadó szerint korábban senki nem vizsgált Magyarországon: ismer-e a válaszadó olyan embert, aki az AI vagy a robotok miatt vesztette el a munkáját.
A közel hétszáz beérkezett válasz alapján a megkérdezettek nagyjából ötöde ismer olyan embert aki az AI vagy robotok miatt veszítette el az állását.
Az előadó saját megítélése szerint ez önmagában nem feltétlenül magas arány, viszont jól mutatja, hogy a jelenség már itthon is megjelent.
A számot tovább bontva a válaszadók 14–15 százaléka jelölte meg úgy, hogy a kollégáját, a barátját vagy éppen saját magát érintette az elbocsátás.
Az előadó ugyanakkor maga is jelezte a módszertani korlátot: nehéz megállapítani, hogy egy adott elbocsátás mögött valóban az AI állt-e, vagy csak erre hivatkozott a munkáltató. Az érintettek pedig sem elszenvedő félként, sem más szerepben nem szívesen beszélnek erről.
Az előadásban felbukkant egy nemzetközi szakkifejezés is, az AI-bumeráng. A fogalom azt a jelenséget írja le, hogy elsősorban az amerikai IT-cégek tömegesen bocsátottak el munkatársakat a mesterséges intelligenciára hivatkozva, majd egy idő után elkezdték visszavenni őket – vagy helyettük más embereket felvenni.
Az ok Török Balázs szerint kettős: a cégek egy része rájött, hogy az AI mégsem tudja kiváltani a kirúgott kollégát, máshol pedig kiderült, hogy az adott pozícióhoz egyszerűen más készségkészletre, vagyis másfajta tudásra és kompetenciákra van szükség.
Az előadó szerint ebből az következik, hogy a technológia leginkább azoknak a munkáját fogja elvenni, akik nem rendelkeznek a megfelelő AI-készségekkel.
Hogy mekkora munkamennyiségről lehet szó, arról nemrég egy magyar vállalkozó számolt be az Indexnek: állítása szerint nagyjából tizenegy hónapnyi hagyományos munkát váltott ki AI-ügynökökkel, harminc óra saját ráfordítással.
„Nagyon is valós ez a helyzet, és nagyon turbulensen, gyorsan változik ez a munkavállalói piac” – összegzett a tanácsadó.
A kutatás arra is rákérdezett, mennyi időt takarítanak meg a válaszadók az AI-nak köszönhetően. Az előadó elmondása szerint ez volt az egyik legnehezebben megfogalmazható kérdés, mert az emberek nehezen mérik fel a saját hatékonyságukat, ráadásul az eszközök automatizációs foka is gyorsan változik.
A 2025-ös felmérésben a válaszlehetőségek heti tíz óráig, illetve „tíz óra felett” kategóriáig futottak. Idén ezt kibővítette, így már a heti tíz óránál és a negyven óránál többet megtakarítók is külön csoportot alkottak.
Az eredmények mindkét évben hasonló képet mutattak:
a legtöbb időt spóroló válaszadók között a férfiak voltak többségben, a keveset spórolók között pedig a nők.
Ugyanez a mintázat rajzolódott ki az AI-előfizetéseknél is, bár a különbség tavalyhoz képest idén szűkült.
Az előadó szerint ez nem pusztán szimbolikus kérdés, aki kevésbé fér hozzá ezekhez az eszközökhöz, az versenyhátrányba kerül a munkahelyén – ami nemzetgazdasági szempontból sem előnyös.
A kutatás egyébként ingyenesen elérhető, az előadó a konferencián QR-kódon keresztül osztotta meg a 2025-ös és a 2026-os adatsort is, iskolai végzettség, beosztás, iparág és cégméret szerinti bontásban.
Arról, hogy a mesterséges intelligencia miként alakítja át a munka, a döntéshozatal és a felelősség fogalmát, a konferencia több szekciójában is szó esett.
Napi