Az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó törvények módosításáról címmel nyújtott be egy törvényjavaslatot péntek este Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ebben szerepel az a paragrafus, mely jelentősen megemelné a dohánytermékek jövedéki adóját. A javaslat az alábbi adóterheket határozza meg:

• A cigaretta esetében a jelenlegi 33 690 forint/ezer szál+a kiskereskedelmi ár 24%-a emelkedne 9%-kal 36 720 forintra, de a két tétel együtt legalább 59 800 forintot tenne ki ezer darabonként.
• A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka lenne az adó, de legalább 6 100 forint/ezer darab.
• A finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra a jelenlegi 29 270 forint/kilogrammos adó 32 200 forintra emelkedne, plusz az eladási ár eladási ár 5 százaléka. Ez utóbbi újdonság.
• A töltőfolyadékra 41 forint/milliliter lenne az adó a jelenlegi 36 forint helyett.
• Az egyszer használatos termékeire 50 forint/darab (szál).
• Folyadékára 100 forint/milliliter.
• A füst nélküli dohánytermékre 32 200 forint/kilogramm.
• A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 31 610 forint/kilogramm.
• A hevített termékre 50 forint/darab lenne az adó a jelenlegi 40 forint helyett.

A rendelkezés a dohánygyártmányok jövedéki adómértékét termékkategóriánként differenciált mértékben módosítja, valorizálja. A differenciálás figyelembe veszi, hogy egyes termékek adóterhelése az általuk helyettesíthető dohánytermékekhez képest alacsonyabb

olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

A fenti számokból látszik, hogy valóban eltérő mértékű emelésre számíthatnak a dohányosok, a hevített termékek adótartalma például több mint 30%-kal emelkedik.

A dohánytermékek jövedéki adójának magyarázata, de még főképp az időzítése meglehetősen érdekes. A valorizálást az infláció miatti árlekövetést jelenti, ám év elején már történt egy 4,3%-os adóemelés ezen termékcsoportnál, az akkor várható infláció mértékével. A mostani javaslat értelmében jellemzően 10% feletti áremelés valósulna meg novembertől, ami nincs összefüggésben a valorizálási célokkal. A mostani adóemelés könnyedén lehet, hogy már a jövő évi tényleges adóemelés felel meg, és azért hozta előre novemberre a kormány, hogy a készletezési hatások (amelyek csökkentik a jövedéki adó bevételt) idén jelentkezzenek, és ne jövőre. Az időzítés azért is érdekes és váratlannak mondható, mert a kormány 2 héttel ezelőtt terjesztette be a parlamentnek a 2026-os új költségvetést, és ebben még semmilyen nyoma nem volt a dohánytermékek jövedéki adó-emelésének (a költségvetési politika transzparenciáját hirdető kormányzat tehát most szembement saját ígéretével). Az adóemelés benyújtásának módja is ismerős mintázatokat követ: péntek este, más témában (üzemanyagok) benyújtott törvényjavaslatba helyezte el a kormány az adóemelő javaslatát, és a jelek szerint kivételes sürgősséggel tárgyalná azt a parlament a kormány javaslatára.
Megközelítő becslések szerint 2 hónapra (november-december) elméletben nagyjából 13-14 milliárd forint lenne az adóbevételeket növelő költségvetési hatás. A gyakorlat azonban jellemzően mást mutat és ad ki. A készletezési hatás ugyanis csökkenti az államkassza plusz bevételeit, mert a gyártók és nagykereskedők még szeptember-október folyamán, a régi – alacsonyabb – adómérték mellett szabadforgalomba bocsáthatják a novemberben és decemberben értékesítendő termékek egy részét. Ezekre akkor is a régi jövedéki adót fizetik meg, ha a fogyasztók csak az adóemelés hatályba lépése után, vagyis novembertől vásárolják meg őket. Minél nagyobb készletet halmoznak fel a kereskedők, annál kisebb mennyiséget kell az év utolsó két hónapjában már a magasabb adóval forgalomba hozni, így ez a hatás mérsékli a tényleges bevételi többletet. A fogyasztás esetleges visszaesése és a készletezési hatások miatt a tényleges plusz bevétel idén 8-9 milliárd forint lehet.

Címlapkép forrása: Shutterstock