Már most komoly károkat okoz a Földön az idei szuper El Niño, ami rekorderősséget érhet el – foglalta össze a jelenlegi helyzetet éghajlatkutatók segítségével vasárnap a Nature. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szeptember eleji előrejelzése szerint az El Niño a következő hónapokban tovább erősödik majd és maximális intenzitását év vége felé érheti el.

A perui kormánynak a szokásosnál korábban, augusztus végén le kellett zárnia a szardellaszezont – mivel az erősödő El Niño miatt a halak táplálékot keresve mélyebb, hidegebb vizekbe húzódtak. Normál esetben a dél-amerikai ország partvidéki vizei a világ egyik legtermékenyebb halászterületének számítanak, ahol évente több millió tonna szardellát fognak ki, amiből takarmány és műtrágya készül.

Chilében heves havazások és esőzések áradásokat okoztak. Eközben a közép-amerikai aszályhelyzet miatt lelassult a hajóforgalom a Panama-csatornán. Több tízezer guatemalai, hondurasi és salvadori gazdálkodó számolt be terméskiesésről. Indiában az átlagosnál kevesebb esőt hozott a monszun és Afrika déli, valamint keleti részén a száraz időjárás a magas üzemanyag- és műtrágyaárakkal együtt az élelmiszerellátást veszélyeztetik. Indonéziában pedig a vártnál intenzívebben kezdődik az erdőtűzszezon.

Deepti Singh, a vancouveri Washington Állami Egyetem éghajlatkutatója szerint a következő hónapokban aszály várható az egyenlítő környéki területeken, Közép-Amerikában és a Csendes-óceán nyugati részén, valamint extrém mennyiségű csapadék Északkelet-Afrikában, az Egyesült Államok nyugati részén és Dél-Amerika Csendes-óceáni partvidékén.

Az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) a keleti trópusi Csendes-óceán természetes éghajlati változékonysága, aminek kialakulását az óceán és a légkör közötti kölcsönhatások magyarázzák. A jelenség meleg fázisa az El Niño, amikor az óceán ezen területének felszíni hőmérséklete melegebb és hideg fázisa a La Niña, amikor pedig hidegebb. Egy nemrég közölt kutatás szerint a közelmúltbeli El Niño-k erőssége példátlannak számít az elmúlt 1000 évben, amiért az ember által okozott klímaváltozás a felelős.

Nem tudni még, hogy a felmelegedés miként befolyásolja ezt az El Niño-t

A Nature-nek nyilatkozó kutatók szerint a kialakulófélben lévő hatások eddig a korábbi erőteljes El Niño fázisoknál látottakra emlékeztetnek. Ezek várhatóan folytatódnak majd jövőre is, ahogy az El Niño erősödik. „A hatások bizonyos szinten az El Niño intenzitásával arányosan súlyosbodnak” – mondta Singh, amiket a globális felmelegedés nehezen előre jelezhető módon befolyásolhat.

Az El Niño hatásait, mint az egyes területeken várható több csapadékot, vagy a nagyobb globális forróságot a klímaváltozás felnagyíthatja, mondta a portálnak Christopher Callahan, az Indiana Egyetem (Bloomington) földrendszer-kutató. Callahan számára a legnagyobb tudományos kérdés a mostani El Niño-nál az, hogy vajon az majd kölcsönhat-e olyan módon a klímaváltozással, ami azt eredményezi, hogy következményei súlyosabbak lesznek, mint azt a két jelenség külön-külön okozott hatásainak együttesétől várnánk.

Az El Niño és más éghajlati tényezők miatt Magyarországon – ahogy a Föld szárazföldi területeinek nagy részén – a következő hónapokban az átlagosnál magasabb hőmérsékletre kell számítani. A várható magyarországi csapadékmennyiséget a WMO szeptemberi előrejelzése szerint az El Niño érdemben nem befolyásolja, míg a Földközi-tenger térségének az átlagosnál több csapadékra kell számítania.