Skócia, Wales és Észak-Írország függetlenségpárti első miniszterei (a poszt lényegében a miniszterelnökségnek felel meg náluk) közös nyilatkozatban álltak ki országaik önrendelkezése mellett – írja a BBC. A hétfői cardiffi találkozón John Swinney skót, Rhun ap Iorwerth walesi és Michelle O’Neill északír kormányfő Mary Lou McDonalddel, az ír Sinn Féin elnökével együtt azt hangsúlyozták, hogy a „Westminster ideje a végéhez közeledik”, és mindhárom nemzetnek joga van demokratikusan dönteni saját jövőjéről. Skóciában és Walesben ez a függetlenséget, Észak-Írország esetében az Ír Köztársasággal való egyesülést jelentheti.

Május óta először mindhárom országrész first ministere olyan párthoz tartozik, amely az Egyesült Királyság jelenlegi formájának megszüntetését támogatja. A legmesszebb a skót John Swinney ment, aki azt jósolta, hogy a júliusban beiktatott Andy Burnham lesz az Egyesült Királyság utolsó miniszterelnöke.

A Skót Nemzeti Párt vezetője szerint a következő skót parlamenti választásig, vagyis 2031-ig újabb függetlenségi népszavazást kellene tartani, de korábban azt is mondta, hogy erre akár már 2028-ban sor kerülhet. Swinney szerint a skót közvélemény egyre inkább a függetlenség felé mozdul, és a jelenlegi skót parlamentben minden korábbinál több függetlenségpárti képviselő ül.

Más kérdés, hogy májusi választáson a függetlenséget támogató pártok csak nagyjából 41 százaléknyi szavazatot kaptak Skóciában. Egy új referendumhoz nem is lenne elég az edinburgh-i parlament akarata. Skócia 2014-ben már szavazott a függetlenségről, akkor 55–45 százalék arányban az Egyesült Királyságban maradás győzött. A Brexit után az SNP új népszavazást kezdett követelni, de az egymást követő brit kormányok ezt elutasították, 2022-ben pedig a brit Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a skót parlament a Westminster hozzájárulása nélkül nem írhat ki függetlenségi referendumot.

Swinney most azt mondja, eljött az újabb szavazás ideje, és szerinte London nem akadályozhatja meg tartósan a skótokat az önrendelkezés gyakorlásában. Burnham kormánya egyelőre ellenkező állásponton van. A brit miniszterelnök a múlt héten azt mondta, addig nem lesz második skót referendum, amíg nincs mögötte egyértelmű társadalmi többség, és Swinneynek azt írta egy levélben, hogy a népszavazás jelenleg nem jöhet szóba.

A három függetlenségpárti vezető közös fellépése szimbolikusan is fontos, és egyaránt azt követelik, hogy a Westminster tegye lehetővé, hogy a nemzetek maguk dönthessenek a jövőjükről. A céljaik azonban nem teljesen azonosak: míg a walesi vezető egy független államok együttműködésére épülő brit alkotmányos rendszerben gondolkodik, a Sinn Féin hosszabb távú célja Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesítése.