GazdaságSzerző: economx 2 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Akár 21 millió forintos áremelkedést is okozhatna az új lakások kedvezményes áfájának kivezetése, a valóság azonban jóval árnyaltabb. A változás nem egyik napról a másikra jelenik meg a lakásárakban, ráadásul a következő évek kínálatának jelentős része továbbra is 5 százalékos áfával kerülhet piacra.
2027. január 1-jétől megszűnik az új építésű lakóingatlanokra jelenleg alkalmazható 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. Amennyiben egy lakás nettó ára változatlan maradna, az áfa 5-ről 27 százalékra történő emelkedése a bruttó vételárat közel 21 százalékkal növelné meg. Egy ma bruttó 100 millió forintba kerülő új lakás esetében ez elméletileg csaknem 21 millió forintos drágulást jelentene.
A hír hallatán sok vásárlóban joggal merülhet fel a kérdés: érdemes-e még 2026 végéig rohanni új lakást vásárolni? Weitzel Zsolt, a REMAX Hillside ingatlanirodák tulajdonosa és az Év ipari ingatlan értékesítője szerint a rövid válasz: pánikvásárlásra egyelőre semmi ok.
Az átmeneti szabályok ugyanis jelentős időbeli védelmet biztosítanak a már előkészített beruházások számára. Azoknál a projekteknél, amelyek építési engedélye 2026. december 31-ig véglegessé válik, az 5 százalékos áfa 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazható.
Hasonló átmeneti szabály vonatkozik azokra az építkezésekre is, amelyek egyszerű bejelentését a jogszabályban meghatározott határidőig tudomásul veszik. Ez azt jelenti, hogy a következő egy-két évben átadott, sőt, bizonyos esetekben még később elkészülő új lakások jelentős része változatlanul 5 százalékos áfatartalommal kerülhet értékesítésre.
A beruházók érdeke most az, hogy a következő évekre tervezett projektjeik engedélyezése még 2026-ban lezáruljon, és ezzel 2030 végéig biztosítsák a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságát.
Az áfaváltozás hatása várhatóan nem 2027. január 1-jén, hanem fokozatosan, egy-három éves időtávon válhat láthatóvá. Elsősorban azoknál a beruházásoknál jelentkezhet, amelyek engedélyezése már 2027-ben vagy azt követően történik, ezért nem férnek bele az átmeneti szabályozásba.
Még ezeknél a projekteknél sem biztos azonban, hogy a teljes áfakülönbséget át lehet majd hárítani a vásárlókra. A fejlesztők árazását a telekárak, az építési költségek, a finanszírozás, a konkurens projektek kínálata és mindenekelőtt a vevők fizetőképessége együtt határozza meg.
A kínálat ráadásul már most látványosan bővül. Az MNB 2026. májusi lakáspiaci jelentése szerint Budapesten az első negyedévben mintegy 22 ezer lakást tartalmazó projekt állt fejlesztés vagy értékesítés alatt.
A még megvásárolható új lakások száma éves szinten 63 százalékkal, történelmi csúcsra, 9490-re emelkedett. A KSH adatai szerint 2026 első felében országosan 6278 új lakás készült el, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 százalékkal, 16 588-ra nőtt.
„A bővülő kínálat pedig fékezheti a fejlesztők áremelési lehetőségeit. Emiatt nem számítok arra, hogy 2027 elején általános, 20 százalék körüli áremelkedés söpör végig az új lakások piacán, mint az előző években” – mondja Weitzel Zsolt.
Fontos kivételt képeznek a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületeken megvalósuló lakásprojektek. Ezeknél – a törvényi feltételek teljesülése esetén – 2027. január 1-je után is megmarad az 5 százalékos kedvezményes áfa.
Ez a szabályozás egyértelműen ösztönzi a használaton kívüli vagy alulhasznosított városi területek újjáélesztését. A rozsdaövezetek fejlesztésével olyan új városrészek jöhetnek létre, amelyek nemcsak lakásokat, hanem közlekedési, szolgáltatási és közösségi infrastruktúrát is biztosítanak.
Napi