Véget ért a nyár, a magyarok nagy része kinyaralta magát – még ha pénze nem is mindig volt rá –, az iskola elkezdődött és már nem 30 Celsius-fok fölött van a napi csúcshőmérséklet, úgyhogy itt az idő összesíteni, hogy merrefelé nyaraltak a magyarok 2026-ban. A KSH adatai is sokat elárulnak, de egy friss felmérés arra is rámutat, hogy egyelőre nem tudunk kilépni az évek óta meglévő trendekből. 

Fontos változások

A jelenleg elérhető KSH-adatok alapján az első és talán legérdekesebb változás 2025-höz képest, hogy 2026-ban tovább erősödött a mediterrán irány – amelyet egykoron receptre írtak fel, de elmúltak már azok az idők. Egy 2026-os, nyaralási terveket vizsgáló felmérés szerint a külföldi nyaralást tervezők körében Horvátország 26 százalékkal, Olaszország 22 százalékkal, Ausztria 18 százalékkal állt az élen. Görögország és Spanyolország szintén a fontos célpontok között szerepelt. A megkérdezettek 61 százaléka valamilyen dél-európai úti célt választott volna, miközben Európán kívülre csak 7 százalék készült.

A tényleges nyári forgalom első jelei is ezt alá is támasztották – de erről majd egy kicsit később. Szóval 2025-höz képest nem történt teljes irányváltás, inkább a korábbi trend erősödött fel. A horvát tengerpart továbbra is rendkívül vonzó, különösen az autóval utazó családok körében, miközben Olaszország szélesebb kínálata – tengerpart, városok, gasztronómia – miatt szintén nagyon stabil célpont. 2025 egészét nézve

Ausztria egy kicsit más kategória. A teljes éves KSH-adatokban Ausztria messze kiemelkedik, de ebben nem csak a klasszikus nyaralások vannak benne: az egynapos utak, bevásárlás és munkavégzés is jelentős szerepet játszik. 2025-ben a magyarok külföldi útjainak 34 százaléka Ausztriába irányult, Szlovákia pedig 18 százalékot képviselt. 

A másik fontos változás az utazás szerkezete, ugyanis 2026-ban kevesebben terveztek külföldi nyaralást, mint egy évvel korábban, ugyanakkor akik mentek, azok inkább valódi, többnapos pihenést választottak az egy-egy napok helyett. Az átlagosan tervezett nyaralási költség körülbelül 500 ezer forint volt, és a 3–7 napos utak kerültek előtérbe. A repülős utazást választók aránya 47 százalék volt, ami körülbelül tíz százalékpontos növekedést jelentett a tavalyihoz képest.

Összességében tehát a 2026-os magyar nyár alapján Horvátország és Olaszország fej fej mellett a legfontosabb klasszikus nyaralóhelyek, Görögország erős harmadik, Ausztria pedig a közelsége és az egynapos utak miatt némileg különutas, de szintén életerős versenyző. A mediterrán térség súlya nőtt, miközben a távolabbi, Európán kívüli úti célok továbbra is réspiacon maradtak. Érdekes lesz, ha kikerülnek az augusztusi adatok is a KSH oldalára, hiszen akkor még teljesebb képet kaphatunk a magyarok utazásairól. Addig viszont nézzünk meg egy másik perspektívát, amely már alá is támasztotta a fentebb leírtakat.

Az egyeduralkodó

Horvátország volt ugyanis a legnépszerűbb úti cél augusztusban a magyar utazók körében, és az egész nyarat tekintve is a horvát tengerpart volt a befutó a Bank360 utasbiztosítás kalkulátorával megkötött utasbiztosítások alapján. A nyár első felében még nagy volt a verseny Olaszországgal, de augusztusban már semmi nem veszélyeztette Horvátország elsőségét – alátámasztva ezzel mind a nyár eleji várakozásokat, mind a 2025-ös eredmények fennmaradását.

A nyári hónapokban megkötött utasbiztosítások több mint 23 százaléka Horvátországba szólt, így az előző évekhez hasonlóan idén is déli szomszédunk volt a legnépszerűbb a nyaralók körében. Olaszországot az utazók 18 százaléka választotta, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Görögország került, 9 százalékkal. Spanyolországba az utasbiztosítási szerződések 7, Ausztriába pedig 5 százalékát kötötték meg a cég oldalán keresztül. A horvát tengerpart évek óta az első helyen szerepel a nyári népszerűségi listán, de egyre többen választják ebben az időszakban Olaszországot is, ami rendszerint a tavaszi időszakban és nyár elején vonz több turistát.

A listára felfért még Románia (3,1 százalék), Szlovénia (2,4 százalék), holtversenyben Bulgária, Albánia és Németország (1,9 százalék), Lengyelország (1,7 százalék), Szlovákia (1,6 százalék), Franciaország (1,4 százalék), valamint Málta és Montenegró (1,3 százalék) is, a többi ország viszont már nem lépte át az 1 százalékos küszöbértéket.

Közel 30 százalék városnézéshez ideális csomag mellett döntött, üzleti úthoz pedig 6 százalék kötött biztosítást. A fennmaradó 3 százalék extrém sportoláshoz vagy más egyéb céllal keresett védelmet a külföldi tartózkodáshoz. Az utazók közül legtöbben (48 százalék) repülővel jutottak el a választott országba, autóval 40 százalék vágott neki a nyaralásnak, míg majdnem 11 százalékuk vonattal, vagy busszal utazott, valamivel több mint 1 százalékuk pedig motorral indult útnak.

Mindent az utolsó pillanatban

A portál arra is kitért a statisztikák szerint a legtöbb szerződést egy vagy két főre kötötték meg (32–32 százalék), egy szerződés pedig átlagosan 2,3 fő számára jelentett biztosítást a nyári hónapokban. Egy átlagos utazás hossza 6,9 nap volt, ami a tavaly nyári átlaghoz képest 0,4 nappal rövidebb – tehát ez némileg ellentétben áll a fenti adatokkal. Az egy biztosítottra jutó átlagos napidíj 694 forint volt június és augusztus között, az egy szerződésre jutó átlagos összeg pedig 10 752 forintra jött ki.

Az utasbiztosítás megkötése általában az indulás előtti utolsó pillanatra marad. A Bank360 adatai alapján a szerződők közel 20 százaléka az elutazás napján köti csak meg a biztosítást, 36 százalékuk pedig mindössze egyetlen nappal az elutazás előtt. Erre van is lehetőség, hiszen a biztosítás megkötése online néhány perc alatt megoldható, a kalkulációt és a fizetést is beleszámolva.

Az utazás napján megkötött biztosításoknál lehet egy néhány órás várakozási időszak, vagy csak bizonyos eseményekre (például közlekedési balesetek) indul el azonnal a fedezet. Ez azt jelenti, hogy az elutazás napján megkötött biztosítások nem feltétlenül biztosítanak teljes körű védelmet, ezért mindig érdemes az adott biztosító konkrét feltételeit ellenőrizni a kötvényen és az általános szerződési feltételekben.

Ez viszont már inkább csak érdekesség és figyelmeztetés a következő utazások előtt, hiszen a tényeken nem változtat: egyszerűen nem tudunk elszakadni a tengertől, évről évre többen választják a Balaton helyett a tengerpartot. Ráadásul az euró–forint árfolyam is a külföldi nyaralás felé terelte az embereket, hiszen amíg 2025-ben 400 körüli volt, addig idén már „csak” 365 forint körül mozgott az árfolyam.

Kijózanító pofon

Éskovács Péter turisztikai tanácsadó szerint azonban mindent az árfolyamra és az Euróra fogni eléggé kényelmes, csak távol áll a valóságtól. „A mai utazó okostelefonnal a kezében percek alatt összehasonlítja a kínálatot Kínától a Balatonig. Megnézi a szállásokat, a repülőjegyeket, az éttermi árakat, és pontosan látja, hogy ugyanazért a pénzért mit kap máshol. Ezért ma már nem lehet egyszerűen az árfolyamra fogni a kereslet visszaesését. Az árérzékenység valóban erősödött, de a vendég elsősorban azt nézi, hogy az ár mögött van-e valódi tartalom, minőség és élmény” – mondta Éskovács Péter.

Az Adria példája jól mutatja, hogy a sikerhez nem elég a kedvező ár. Horvátország könnyen elérhető, kiváló infrastruktúrával rendelkezik, erős a gasztronómiája, és tudatosan kommunikálja az értékeit. Miközben nálunk sokszor a lángos áráról és a költségek emelkedéséről szól a diskurzus, a horvátok inkább azt mutatják meg, hogy mit tudnak adni a vendégnek. A prémium szegmensben pedig különösen jól látszik, hogy a fizetőképes utazó nem feltétlenül az olcsóbb ajánlatot keresi, hanem a jobb minőséget és az összetettebb élményt

– fogalmazott a szakember.

Így tehát véleménye szerint a Balaton nem az árfolyam áldozata, hanem egy nagyon erős versenyhelyzetben találta magát. A fogyasztó egyetlen koppintással összeveti a balatoni és az adriai ajánlatokat, és oda viszi a pénzét, ahol jobb csomagot kap. Ez azonban nem feltétlenül a lejtmenet kezdete, ugyanis Siófokon, Fonyódon vagy Balatonfűzfőn is láthatunk már olyan kezdeményezéseket, ahol a helyi szereplők együtt gondolkodnak, fejlesztenek és közösen próbálják vonzóbbá tenni a desztinációt. „A Múúú fagyibár Fonyódon például pontosan azt mutatja, hogy egy jó helyi ötlet is képes hozzáadni egy település turisztikai élményéhez” – mondta

Éskovács szerint a következő időszakban nem a panaszkodásnak, hanem a piaci válaszoknak kellene dominálniuk. Egy-egy vendéglátó vagy szálláshely önmagában kevés ahhoz, hogy megfordítsa a trendet, de a szolgáltatók, önkormányzatok és turisztikai szereplők együtt már képesek lehetnek erre. „Az osztrákok és a horvátok sem siránkozással építették fel a piacukat, hanem szakmai együttműködéssel, következetes minőségfejlesztéssel és tudatos kommunikációval. A mostani nyár ezért inkább egy pofon, amely végre kikényszerítheti a Balaton régóta esedékes megújulását” – zárta gondolatait.

(Borítókép: Bődey János / Index)