„Történelmi nap a magyar közösségi közlekedésben” – kezdte Facebook-posztját Karácsony Gergely főpolgármester, aki közölte, hogy európai uniós forrásból meghosszabbítják az M3-as metrót.

Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési miniszter szerdai sajtótájékoztatóján derült ki, hogy a főváros forrást kap az M3-as metró északi meghosszabbítására. „Az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonalának, az M3-as metrónak a Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek készen állnak. Most a Rákospalota-Újpest vasútállomásig tartó meghosszabbítás fér bele pénzben és időben, de ez is óriási előrelépés, mert így a beruházás összehangolható a kapcsolódó elővárosi fejlesztésekkel. A beruházás így egyszerre szolgálja a budapesti és az agglomerációból érkező utasokat” – közölte Karácsony.

„Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot” – jelentette be Magyar Péter szerdán, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató budapesti sajtótájékoztatón. Magyar úgy fogalmazott, a „nagyon régen nem látott” közlekedésfejlesztési program elindításáról múlt heti ülésén döntött a kabinet.

A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a fővárosi Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott tájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, a magyar vasút fejlesztése nem kizárólag közlekedési, hanem nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési ügy, meghatározza egyebek között az ország, a vidéki térségek versenyképességét, a munkaerő mobilitását, az egész ország gazdasági teljesítményét, továbbá Magyarország nemzetközi lehetőségeit és kapcsolatait is.

Elmondta, szeretnék, ha a vasútfejlesztés nemzeti ügy lenne, hiszen az ország történetében mindig azok az időszakok jelentették a legnagyobb fejlődést, amikor a vasút fejlesztése „nemzetépítő programként” valósult meg. Arról is beszélt, hogy a vasútnak egyszerre kellene jelentenie gyors, biztonságos, környezet- és klímabarát alternatívát a közúti közlekedéssel szemben, vagy amellett.

Szerinte nem az utas hiányzik, sőt egyre növekvő igény van a mobilitás ezen formájára, ezért alkalmassá kell tenni a vasutat ezeknek az egyre növekvő társadalmi igényeknek a kielégítésére. Elmondta, a vasútnak több évtizedes hátrányt kell ledolgoznia, elképesztő problémát jelent az infrastruktúra és a gördülőállomány elöregedése. Azt mondta, a gördülőállomány átlagéletkora 43 év, majdnem olyan idős, mint ő.

A további problémák közé sorolta, hogy a vasúti ülőhelyek majdnem fele klíma nélküli, hogy a teljes magyar vasúti pálya mintegy 40 százalékán van érvényben valamilyen sebességkorlátozás, és a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.

A program célja, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a közlekedés a fővonalakon, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális vasúti közlekedés, és korszerű, utasközpontú szolgáltatás jöjjön létre.

A program első pontja a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre. A cél az egész napos, kiszámítható, megbízható InterCity-közlekedés, a gyorsabb fővonalak és az új generációs InterCity-motorvonatok beszerzése. A hosszabb távú cél pedig, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A második pont egy megbízható regionális hálózat, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.

A terv harmadik pontja az erős elővárosi vasút létrehozása, és hogy Budapest mellett a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek körzetében is fejleszteni kell az elővárosi közlekedést, gyakoribb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal.

A negyedik pont a partnerség Budapesttel, miután a főváros az ország vasúti közlekedésének középpontja, ezért ennek a régiónak a vasúti fejlesztése országos, egységes nemzeti érdek. A program része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és az egyéb fővárosi projektekkel való szoros együttműködés.

Az ötödik pont a vasúti áruszállítás fejlesztése, ami csökkentheti és csökkenteni is fogja az autópályák és gyorsforgalmi utak terheltségét, mérsékelheti a környezeti terhelést, és javítja Magyarország logisztikai és versenyképességét.

A hatodik pont a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A program része a reptéri vasút előkészítése, a nagysebességű vasúti kapcsolatok további vizsgálata, valamint a régiós együttműködés erősítése személy- és áruszállítás terén.

A terv legfontosabb pillérei Magyar szerint a megújuló járműflotta, legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a megújuló állomások. Ehhez hozzátette, hogy a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését azonnal megkezdik. Része egy megbízható infrastruktúra kialakítása, a lassújelek és a késések minél gyorsabb felszámolása, a vasúti kapacitás bővítése és az átlagsebesség növelése, valamint utasközpontú, 21. századi színvonalú szolgáltatások kialakítása, digitalizáció, egységes menetrendek, helyi és országos közlekedési integráció.

Magyar Péter úgy összegzett: nem egy-egy beruházás megvalósítása a cél, hanem egy tényleg korszerű, megbízható és utasközpontú vasúti rendszer kialakítása, egy olyan hálózaté, amely valóban versenyképes alternatívát kínál az autózás mellett, és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez. (MTI)