GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Egyre valószínűbb, hogy Brüsszel saját működési kiadásain is spórolni kényszerül.
Az uniós tagállamok többsége támogatja, hogy csökkentsék az Európai Unió intézményeinek működési költségeit a 2028-2034 közötti költségvetésben. Az uniós bürokraták fizetése és létszáma azért került célkeresztbe, mert a tagállamok egy része több százmilliárd euróval faragná le a brüsszeli büdzsé tervezett összegét.
Az uniós bürokrácia is megérezheti a következő hétéves költségvetési vita következményeit.
Az Európai Unió tagállamainak többsége támogatja az intézmények működési költségeinek csökkentését, miközben egyre több ország kérdőjelezi meg, hogy szükség van-e további több ezer uniós tisztviselőre.
Az ír soros elnökség által készített, a Politico által látott dokumentum szerint a tagállamok jelentős része a személyi kiadások lefaragását tartja az egyik lehetséges megtakarítási forrásnak. A vita különösen azért éles, mert a tagállamok otthon is létszámcsökkentésekkel próbálják mérsékelni az állami kiadásokat.
Az Európai Bizottság 2025 júliusában előterjesztett javaslata alapján 2028 és 2034 között mintegy 118 milliárd eurót fordítanának az uniós intézmények adminisztratív költségeire. Ez a teljes, mintegy 2 ezer milliárd eurós költségvetés körülbelül 6 százaléka. A tervezet ráadásul további 2500 uniós tisztviselő felvételével számol a hétéves időszakban.
Ez utóbbi különösen nagy ellenállást váltott ki: kilenc tagállam, Ausztria vezetésével, már korábban jelezte kifogásait. Az ír elnökség szerint több ország azt sem látja kellően indokoltnak, miért kellene tovább növelni az uniós intézmények létszámát.
A nagyobb vita azonban magáról a költségvetés méretéről szól. Németország vezette tagállami csoport több százmilliárd euróval csökkentené a Bizottság által javasolt, 2 ezer milliárd eurós keretet. Ezzel szemben több ország, köztük Olaszország és Lengyelország, inkább a mezőgazdasági támogatások és a szegényebb régióknak járó források megőrzését, illetve növelését szorgalmazza.
Ezeknél a tételeknél viszont kevésbé mutatkozik hajlandóság a vágásra. Az ír elnökség szerint a tagállamok többsége ellenzi a mezőgazdasági és regionális kiadások csökkentését, ezeket ugyanis a nemzeti kormányok a költségvetés „legfontosabb prioritásai” között tartják számon.
Közben az uniós kassza bevételi oldalán is komoly ellenállás alakult ki. Több ország nem akarja növelni nemzeti hozzájárulását, miközben az új uniós adók bevezetését is vitatják.
Dublin szerint mindez arra utal, hogy felül kell vizsgálni a kiadások növelésének tervezett mértékét.
Az ír elnökség szerdán az uniós tagállamok nagyköveteit kérdezi arról, mely költségvetési tételeket tartanák indokoltnak csökkenteni. A vita így könnyen oda vezethet, hogy a következő években nemcsak a tagállamoknak, hanem magának Brüsszelnek is takarékoskodnia kell.
Megnyílhat az uniós pénzcsap: megérkezett a magyar beadvány Brüsszelbe – ezermilliárdok sorsa dől most el
Megérkezett Brüsszelbe a magyar kormány beadványa, amelyben Budapest azt mutatja be, miként kezelte a jogállamisági eljárásban korábban kifogásolt problémákat. Az uniós források felszabadítása most az Európai Bizottság értékelésén múlik, amely több mint 4,2 milliárd euró sorsáról dönthet.
Napi