BulvárSzerző: blikk 57 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
Súlyos jogszabályi változások kapujában áll a magyar közlekedésbiztonság. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Indexnek adott nyilatkozatában beszámolt a szeptember 9-én lezárult társadalmi egyeztetés eredményeiről, az autópályákon elvégzett mérési tesztekről, valamint a kirívó gyorshajtók büntetőjogi felelősségre vonásáról. A miniszter szerint hirdetések nélkül is rekordmennyiségű, 364 781 válasz és rengeteg írásos javaslat érkezett a kérdőívre, a kitöltők döntő többsége pedig a szigorítások mellett foglalt állást.
A tárca – a meglévő UD-kamerák rendszámfelismerő funkcióját kihasználva – átlagsebesség-mérési tesztet végzett az egyik hazai sztrádán. A kapott adatok rávilágítottak arra, hogy a pontszerűen kihelyezett traffipaxok nem nyújtanak elrettentő erőt – írta az index.hu.
„A begyűjtött adatok szerint az áthaladó gépjárművek 30 százaléka lépte túl a megengedett sebességet, és 8 százalékuk több mint 10 százalékkal haladta meg azt. Ez nem azt jelenti, hogy néha egy picit gyorsabban, hanem ha valaki átlagban megy 145-tel, akkor nyilván ment annál gyorsabban is, mondjuk egy 30 kilométeres szakaszon nézve az átlagot. Naponta több ezren értek el 180 kilométer/óra feletti átlagsebességet, ami azt jelenti, hogy 200-zal mentek az autópályán, ezzel akut életveszélyt okoztak mindenki másnak, aki ott közlekedett.”
A miniszter hangsúlyozta, hogy az átlagsebesség-mérés Európában széles körben elterjedt módszer, s a bevezetéséről a tárca még idén jelentést készít a kormánynak.
A tervezett csomag egyik leglényegesebb eleme a kirívó sebességtúllépés fogalmának bevezetése. Jelenleg a magyar jogrendben a kirívó száguldozás baleset okozása nélkül csupán szabálysértésnek minősül.
„A jog gyakorlatilag ugyanúgy kezeli azt, ha valaki 50-es táblánál 66-tal megy, mint azt, ha 166-tal. Ausztriában és Svájcban éppen a nagy közfeltűnést keltő balesetek miatt vezették be a kirívó sebességtúllépés jogintézményét. [...] Ne lehessen pusztán pénzzel megváltani az ilyen típusú sebességtúllépéseket. Aki ilyen módon száguldozik – ezek például gyorsulási versenyek résztvevői –, azok tényleg kifejezetten és direkt módon veszélyeztetik mások életét.”
A felvetések szerint lakott területen 120 km/h, míg azon kívül 200 km/h feletti sebességnél automatikusan bűncselekményi tényállás valósulna meg.
Bár a teljes KRESZ-felülvizsgálat hosszabb folyamat, és a jogszabálytervezet véglegesítése az év végére várható, az elektromos rollerekre vonatkozó szabályozást kiemelik és gyorsított eljárásban rendezik. Ennek hátterében a súlyos rolleres balesetek számának ugrásszerű növekedése áll.
„A rollerek szabályozását előrehozzuk, utána szerintem egybe kell kezelni az egészet, és kell hagyni kellő felkészülési időt, hogy az új fogalmakat, az új táblákat megfelelően oktatni tudják, és a közvélemény ezeket megismerje.”
Napi